Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő évi költségvetésben található 125 milliárd forintos céltartalékot a kormány azért építette a törvénytervezetbe, hogy az a költségvetési alkudozás áldozatává váljon - fogalmazott a költségvetési bizottság ülésén Kopits György, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke (képünkön). A nyolcvanmilliárdos stabilitási, az 57 milliárdos általános és az ötvenmilliárdos kamatfizetési tartalékot a kormány meg kívánja őrizni, mivel a jövő évi gazdasági folyamatokban bőven vannak előre nem látható kockázatok - mondta válaszában Katona Tamás. A pénzügyi tárca államtitkára ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a 125 milliárd forintos céltartalékot azért építette a kormány a költségvetési tervekbe, hogy a jövő évi bérkorrekció fedezetét - a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások lezárása után - megteremtse. Igaz, a tartalékot túlméretezték, így a kormány többek közt ebből fedezi a távhő áfájának csökkentését vagy éppen az önkormányzati normatívák növelését, továbbá húszmilliárd forintot a céltartalékból átemelne a stabilitási tartalékba, amennyiben a módosító javaslatokkal együtt a jövő héten ezt is elfogadja a parlament.
Kopits György a bizottsági ülésen kifejtette, a KT középtávú - 2010-es költségvetésen túl tekintő - előrejelzései jelentősen eltérnek a kormány várakozásaitól: a KT szerint mind 2011-ben, mind az azt követő évben a hiány túllépése elérheti a GDP 0,7 százalékát, elsősorban az MNB devizatartalékának jövő évi átértékelődési vesztesége, valamint a vártnál alacsonyabb adóbevételei miatt (Napi, 2009. október 27). A magasabb hiány és a lassúbb növekedés miatt az államadósság szintje a GDP 74-75 százalékán stabilizálódik, ami a környező országokhoz mérten igen magas, ráadásul az önkormányzatok adóssága ezt a mutatót a GDP 80 százalékára tolja fel - mondta Kopits György. Ismét bírálta, hogy az MSZP és a kormány kivenné a közpénzügyi törvényből az állami cégek veszteségelszámolásának szabályait, vagyis azt mégsem kellene az államháztartás pénzforgalmi hiányaként elszámolni. Kopits rámutatott, hogy ez visszalépés lenne a trükközések felé, emiatt szakmailag nem indokolható. Ilyen döntés tovább rombolná a magyar fiskális politika hitelességét. Kopits szerint a hitelesség visszaszerzése maximális elszántságot követel a kormánytól. Magyarország hasonló helyzetben van, mint a nyolcvanas években Új-Zéland. Akkor ott a kormány válasza a gazdasági problémákra a jóléti rendszer karcsúsítása, az adórendszer egyszerűsítése, illetve az államháztartás működésének átvilágítása volt. Érdemes az akkori példából tanulni - tette hozzá a Költségvetési Tanács elnöke.
