Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hitelintézetek mostanában szinte turbó fokozatra kapcsoltak a betétikamatcsökkentések terén. A kölcsönöknél azonban továbbra is meglehetősen szórványos az enyhítés, bár egyre több bank lép új, kedvezőbb feltételű forinthitellel a piacra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai azonban jól mutatják, hogy a pénzintézetek a csökkenő kamatkörnyezetet, a stabilizálódó piaci körülményeket eddig elsősorban saját profitjuk növelésére használták fel. Augusztusban (utoljára erről áll rendelkezésre részletes jegybanki adatsor) az előző hónaphoz képest a forintbetétek kamata mintegy 80 bázisponttal csökkent. Ez a bankközi kamatok alakulását tekintve még talán visszafogott vágásnak is tűnhet, hiszen az MNB-kamatcsökkentést követve az overnight bankközi kamat közel egy egész százalékpontot esett. Úgy tűnik egyébként, hogy azóta a bankok tartósabbnak és ütemesebbnek gondolják a kamatcsökkentési ciklust, így a következő hónapok adatai biztosan erőteljesebb eróziót mutatnak majd a betéti kamatok terén.
Egészen más azonban a helyzet a hitelkamatoknál. Az augusztusi adatok szerint a fogyasztási hiteleknél a kamat a júliusihoz képest egy százalékponttal emelkedett, de a lakáshiteleknél is 47 bázispontot tett ki a drágulás. A kölcsön minden terhét kifejező hiteldíj is hízott (ha nem is akkora mértékben) ebben az időszakban.
A lakossági üzletágban a teljes - tehát a folyószámlán tartott összegeket és azok kamatát is figyelembe véve - forintrelációban (ami ugye a jegybank törekvése szerint is egyre nagyobb súlyt képviselhet) a marzs a júliusi nem egészen 13 százalékpontról kereken 15 százalékpontra emelkedett. Amennyiben a látra szóló összegeket kihagyjuk a számításból, a kamatkülönbözet még nagyobbat - 9,13-ról 11,51 százalékpontra - nőtt. Összehasonlításként érdemes felidézni, hogy a marzs 2008 novemberében nem érte el a nyolc százalékpontot.
