Több szempontból is vonzó lehet a Magyar Nyomdatermék védjegy használata, amelynek azonban szigorú feltételei vannak, sőt idő előtt visszavonható. Jelenleg hét nyomdacég jelentetheti meg az általa gyártott kiadványokban a látszatra "csak" erkölcsi dicsőséget hozó védjegyet. Azzal tisztában vannak a Magyar Nyomdatermék védjeggyel rendelkező nyomdák vezetői, szakemberei, hogy nem e minősítés használata hoz idén teljes fordulatot a mostani recessziós időszakban, ám azt is tudják, hogy az idő nekik dolgozik.
A Nyomda- és Papíripari Szövetség ez év tavaszán (Napi Nyomda- és Csomagolóipar, 2009. május 15-16.) új kezdeményezésként - más ágazatban bevált ötlet alapján - hirdette meg a Magyar Nyomdatermék logó- és védjegyhasználatának lehetőségét olyan tagvállalkozások számára, amelyek nyomdai munkájukkal egyenletesen jó minőséget szolgáltatnak s ezt a megbízójuk az írásos hozzájárulásával elismeri.
A más ágazatokban - jórészt az élelmiszeriparban - már bevált, alapvetően bizalomépítő és garanciális célokat szolgáló, az idén májusban meghirdetett Magyar Nyomdatermék védjegy használatát eddig hét nyomda kezdeményezte és kapta meg. Közülük két cégvezetőt keresett meg a Napi, hogy mondják el véleményüket, várakozásaikat arról, mit várnak a védjegy használatától.
A cégvezetőknek ugyanazokat a kérdéseket tettük föl: 1. Hogyan fogadta ön, illetve cége a Magyar Nyomdatermék logó- és védjegy-kezdeményezést? Mennyire lesz, lehet hasznos egy ilyen kezdeményezés? 2. Milyen fogadtatást tapasztalt eddig: a Magyar Nyomdatermék védjegy mennyire vált ismertté a szakmai és a kapcsolódó vállalkozói körökben? Mennyire teljesíthetők az elvárások, mekkora vonzereje, presztízse lehet majd - a nyomdaipari és a vevői, partneri körökben - e logó használatának? Mit tehetnek az egyes nyomdák, szakemberek azért, hogy a logó használatával egyrészt erősödjön a vásárlóban: itthoni gyártású terméket vett, másrészt egyértelmű legyen, birtokosa minőségi terméket állít elő? Mennyire magyar nyomdai termék egy teljes egészében külföldi tulajdonban lévő nyomdacég terméke? Érdekük-e a megrendelőknek, hogy kiadványaikra fölkerüljön a Magyar Nyomdatermék védjegy?
Szentendrei Zoltán ügyvezető igazgató,
tulajdonos, Prospektus Nyomda (Veszprém)
1. Ha reményeink beválnak, akkor sok, külföldön gyártott nyomdatermék tér haza. A könyvgyártásban igen erős a kínai, a magazinpiacon pedig a szlovák és a lengyel importmunka. A védjegy egyik üzenete: a vevő garantált nyomdai minőséget kap, valamint egy Magyarországon adófizető nyomdát segít a vásárlásával, egyúttal az ott dolgozók megélhetéséhez is hozzájárul. Az elvárásokra nem kell külön felkészülnünk, mert a Prospektus Nyomda - hasonlóan sok másik szövetségi taghoz - régóta világszínvonalú technikával rendelkezik és dolgozik.
2. Tapasztalataim szerint a kisebb, magyar tulajdonban lévő kiadók pozitívan, a nagyobb, külföldi tulajdonban lévő magazinkiadók egyelőre nem reagáltak a kezdeményezésre. Náluk akkor várunk változást, ha hátrányát érzik a logó hiányának. Sokan közülük jelenleg külföldön dolgoztatnak, nekik - részben érthetően - nem tetszik az ötlet. Számos könyvkiadónál is óvatos a fogadtatás, ám azt azonnal kijelentették: egy forinttal sem hajlandók többet fizetni a "magyar szolgáltatásért". Megjegyzem, az osztrák piacra történő exportpróbálkozásaink során az összes jelentős kiadó közölte velünk: amíg van elég osztrák nyomda, amelyet versenyeztethetnek, addig még árat sem kérnek külföldről. Ilyen szempontból az itthoni tankönyvkiadók a "legkedvesebbek", hiszen szinte kivétel nélkül magyarországi nyomdáknak adnak megrendeléseket. Az ötletgazda szövetség minden szakmai fórumot felhasznál a tájékoztatásra, lehet, hogy a későbbiekben a fogyasztók figyelmét is föl kellene hívni arra, hogy vásárlásaikat ösztönözze a védjegy jelenléte. Nem tudok olyan szándékról, hogy külföldi tulajdonú, magyarországi nyomda ne használhassa a védjegyet. Nem az a kulcskérdés, hogy milyen tulajdonban van a nyomda, hanem az, hogy hol fizeti az adót, s magyarokat foglalkoztasson, akárcsak az élelmiszeriparban már jól ismert "Magyar termék" védjegy esetén.
Kovács János ügyvezető és kereskedelmi igazgató, Dürer Nyomda Kft. (Gyula)
1. Hasznos és pozitív kezdeményezésnek tartjuk a Magyar Nyomdatermék védjegy bevezetését, örülünk annak, hogy a nyomdászszövetség kiemelt feladatának tekinti, hogy tagvállalatai és azok üzleti partnerei között hosszú távú, mindkét fél számára kielégítő kapcsolat jöjjön létre. A korrekt együttműködés és a kölcsönös bizalom olyan érték, amely kihatással van a piacra, a fogyasztókra is, ha olyan védjeggyel látjuk el a nyomdai termékeket, amely a vásárló számára tanúsítja, hogy a gyártó a tőle elvárható legmagasabb minőségben, tudása legjavát adva készítette el a terméket. Tanúsítja az is, hogy a cég a jogszabályok és az üzleti életben szokásos magatartási szabályok szerint működik, bármikor leinformálható, hiszen a szövetség tagja. Arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy a termék magyarországi nyomdában készült. Ezeket a jellemzőket mi fontosnak és aktuálisnak érezzük. A védjegy használata a Dürer nyomdában már megkezdődött, augusztus végéig mintegy 150 ezer kiadványra kerül föl, s jövőre már több millió, nálunk készült könyvben lesz látható.
2. Tájékoztattuk megrendelőinket a kezdeményezésről. Személyes tárgyalások során azt tapasztaltuk, hogy a kiadók döntő többsége pozitívan fogadta és fokozatosan elkezdik alkalmazni a kiadványaikban. A Nyomda- és Papíripari Szövetség tagvállalatai a hazai nyomdák élvonalába tartoznak, ez mindenképpen erősíti a védjegy presztízsét. Bízunk benne, hogy a kiadványokat megvásárlók is pozitívan értékelik majd a védjegyet, melynek megismertetéséhez hozzájárulhatnak az erről szóló publikációk is. A külföldi tulajdonú, itthon működő üzemekben magyar nyomdászok dolgoznak, e cégek Magyarországon fizetnek adót, tehát - ha kezdeményezik - joggal használhatják a védjegyet.
