Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agrárkormányzat által két éve meghirdetett öntözésfejlesztési támogatási jogcímeken igényelhető támogatástól azt várták, hogy legkevesebb 40 ezer hektárral bővülhet az öntözött terület. Ugyan a kérelmeket még tavaly tavasszal kellett benyújtani, az elbírálás azonban csak mostanában ér véget, így a beruházások sorsa is kérdésessé vált a válság miatt. Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára szerint mintegy 17-18 milliárd forintnyi igény érkezett be az MVH-hoz: elsősorban a már meglévő vízforrások menti beruházásokhoz kértek támogatást a termelők ott, ahol a vízügynek még volt szabad kapacitása, így a pályázók a vízkivételi engedélyeket is megszerezhették. Ez már érezhetően megmozgatta a piacot, így idén előreláthatóan több ezer hektár öntözésének kiépítéséhez foghatnak hozzá országszerte - mondja Szabó Gyula, a KITE Zrt. öntözési üzletágvezetője.
Mint Gőgöstől megtudtuk: ősszel újabb támogatási fordulót hirdetnek. Szabó szerint a következő öntözésfejlesztési támogatásnál érdemes lenne lehetőséget adni a kisebb termelők vizes társulásainak is a közösségi fejlesztésekre. Ha sikerülne 5-10 ezer hektáros területnagyságot elérni ezekkel a társulásokkal - ahol természetes vagy mesterséges vízbázisokra építve közösen pályázhatnának öntözési rendszerek kiépítésére -, nagyságrendekkel lehetne javítani a terméshozamokat és a versenyképességet is. Az ilyen kisebb beruházásokat a szakember szerint 2-5 milliárd forintból meg lehetne valósítani.
Sajátos és erőteljesen támogatásfüggő a géppiacon a mezőgazdasági öntözőberendezések szegmense, mivel jó esetben évtizedekben mérhető a költségigényes beruházások hasznosulása. Szabó Gyula szerint elsősorban a vetőmagtermesztők, a szántóföldi zöldségtermesztés és az intenzív gyümölcsültetvények gazdái gondolkodnak efféle beruházásokban, de egyre inkább szükség van öntözésre más szántóföldi kultúrák, sőt a szőlőültetvények esetében is.
Szakértők szerint nem is lehet megmondani, hogy pontosan mekkora lenne ez a piac támogatások nélkül. Az egykori állami gazdaságok és termelőszövetkezetek is csak erőteljes állami hátszéllel, komplex tervezéssel és a vízügyi beruházások koordinációjával, valamint jókora többlettámogatással tudták elérni, hogy 300-400 ezer hektár mezőgazdasági művelését tegyék így versenyképesebbé. Mára töredékére, mintegy 100 ezer hektárra olvadt az öntözött területek nagysága, a meglévő berendezések jelentős része elavult és kevésbé energiatakarékos technológiát képvisel. A Haltenyésztési és Öntözési Kutatóintézet (Haki) adatai szerint korszerű, víztakarékos mikroöntözési eljárást mindössze ötezer hektáron alkalmaznak az országban. A nagyüzemi táblákra kifejlesztett, önjáró, sok vizet használó, magas párolgási veszteséggel dolgozó berendezések korszerűtlenek - bár ebből sincs sok. A Haki kutatásai szerint a nagyüzemek felbomlása miatt a régi technika egyre kevésbé alkalmazható, az új viszont nagyon drága. A mikroöntözés kiépítése hektáronként mintegy 500 ezer forintba kerül.
