Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Kezdjük a "legaktuálisabb" kérdéssel: mi van az offshore vállalkozásával?
- A máltai búváriskolára gondol? Az nem is offshore cég. A 2005-ben egy magyar búvártársammal létrehozott, Máltán ténylegeses működő vállalkozás ma is él és virul - Magyarországról is érkeznek oda turisták -, ám én még 2006 májusában éltem az opciós lehetőséggel és eladtam a részesedésemet korábbi üzlettársamnak, ma is ő működteti.
- Ez akkor, még az Allianz Bank vezérigazgatói kinevezése idején lezárult ügy volt. De miért is ért véget az Allianz-sztori?
- Az év végén lejárt volna a határozott idejű megbízatásom, ami arra szólt, hogy állítsuk fel a bankot, induljon el a stabil operáció és legyenek meg a feltételek a növekedés, a gazdaságos üzemméret eléréséhez. Úgy vélem, komoly sikereket értünk el, hiszen a banknak 2008 végén már több mint százezer ügyfele és dinamikusan bővülő üzleti tevékenysége volt. Miután Kisbenedek Péter kinevezése után alapvető változások indultak el a hazai Allianz-cégcsoportban, Péterrel közösen úgy döntöttünk, hogy az új folyamatok beindítása után nem lenne jó egy vezetőváltás. Maradhattam volna tovább is, de nem éreztem már megfelelőnek a kihívást. Tényleg barátságban és közös megegyezéssel váltunk el egymástól.
Jól működő magyar modell kell
- Nem sokáig maradt munka nélkül. Mire szólt a felkérés?
- A miniszterelnök azt a kérést fogalmazta meg, hogy irányításommal újítsuk meg, tegyük képessé a PSZÁF irányítását, szervezetét és szakmai munkáját, hogy válaszolni tudjon a válság által felszínre hozott kihívásokra, beleértve a felügyelet fogyasztóvédelmi szerepének erősítését is.
- Függetlenként?
- Bajnai úr a felkérés során egyértelművé tette, hogy nincs még végleges döntés a szervezeti és irányítási modell kérdésében, így arról sem, hogy szükség van-e az önálló felügyeletre vagy jöjjön például az MNB-be történő beolvadás. A nagyon közeli jövő elemzéseinek erre is választ kell adniuk - olyan modell bevezetésére van szükség, amely a hazai viszonyok között jól tud működni. A személyes véleményem szerint nem az intézményi formától és hovatartozástól kell a vitát indítani, az ugyanis - miként az elmúlt napok megmutatták - elviszi, más síkra tereli a szakmai munkát. Én sokkal inkább a hatékony felügyeleti működés objektív kritériumaira helyezem a hangsúlyt, ezek teljesítésében csak egy - ráadásul talán nem is a legfontosabb - eszköz lehet az ezt leginkább lehetővé tevő intézményi berendezkedés.
- Mi a véleménye a pénzügyi világ jelenlegi helyzetéről?
- A válság számos olyan problémát hozott a felszínre, amely rámutatott a felügyelés gondjaira. Félreértés ne essék, e problémák nem csak Magyarországra jellemzők - aligha véletlen, hogy szerte a világon napirenden van a pénzügyi felügyeletek megerősítésének terve.
- Minket mégis elsősorban hazánk érdekel. Mi tekinthető kulcsproblémának?
- Szemmel látható, hogy olyan kritikus helyzetben, ami a mostani pénzügyi válságot jellemzi, nem megfelelő az együttműködés a költségvetési eszközök (garancia, tőkepótlás, esetleg állami refinanszírozási) felett diszponáló Pénzügyminisztérium, a monetáris politikáért és makroszintű pénzügyi stabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank, valamint a pénzügyi rendszert és annak szervezeteit felügyelő, a piacot ellenőrző PSZÁF között. Az e célra létrehozott Pénzügyi Stabilitási Bizottság - legalábbis eddig - nem tudta betölteni azt a szerepét, amiért életre hívták. A másik gondot abban látom, hogy a felügyelet működésében eddig nagyon erőteljes volt az utólagos vizsgálati jelleg - rendkívül kevés volt a jövőre irányuló kockázatokat elemző, előrejelző és megelőző lépéseket előtérbe helyező munka -, bár az elmúlt hónapokban e téren jelentős, pozitív változásokat lehetett tapasztalni. A harmadik gondot abban látom, hogy a felügyelet beavatkozási eszközei nem elégségesek, igaz - teszem hozzá -, ami van, azzal sem mindig élt maradéktalanul. A negyedik elem némiképp összefügg ezzel: a PSZÁF irányítási rendszere a feladat- és felelősségmegosztás kérdésében a gyakorlatban eddig korántsem volt jól definiált.
Akár elrettentő eszközök a felügyeletnél
- Vegyük akkor sorba az ön által felsorolt pontokat. Hogyan lehetne erősíteni az intézmények közötti együttműködést?
- Technikailag az együttműködés létezik, erről megállapodások is vannak. Ám úgy látom, hogy az adat- és információmegosztásban az együttműködés nem eléggé kidolgozott és rendszerint csak utólagos. Ennél is fontosabb, hogy hatékonyabb policy szintű együttműködésre volna szükség. Ha valamit megmutatott a mostani válság, az az, hogy a pénzügyi rendszer egésze és egyes elemei szempontjából a kormányzat, a jegybank és a felügyelet önálló szerepének és függetlenségének tiszteletben tartása mellett is csak közösen lehet értékelni a makrogazdasági tendenciákat, a fiskális és monetáris politikai célkitűzéseket és a pénzügyi stabilitás kérdéskörét, valamint az egyes pénzügyi részpiacok és azok szereplőinek stabilitását.
- Említette, hogy az információk bekérésében, értékelésében a felügyelet sokat lépett előre...
- Ezt mint eddig piaci intézményt irányító vezető állítom: sokkal szorosabbá vált a kapcsolat a PSZÁF és a felügyelt intézmények között - éreztük a megnövekedett figyelmet. A felügyelet több területen naprakészebb lett, ezért nem osztom azokat a véleményeket, amelyek szerint a PSZÁF e területen nem lépett volna előre. Nem vádaskodni, felelőst keresni kell - a cél csak az lehet, hogy a megindult kedvező folyamatokat felerősítsük, a továbblépéshez szükséges erőforrásokat biztosítsuk, és ahol szükséges, ott változtassunk.
- De ehhez azért eszközök is kellenek, nem? Hogyan foglal állást abban a vitában, amely arról szól, hogy a felügyelet tekintélye nagyon alacsony, miközben a másik oldal válasza az, hogy nincs meg a megfelelő eszközrendszer a tekintély megszerzéséhez?
- Azt szeretném, ha a felügyelet tekintélye kulturális értelemben is nőne - ha a PSZÁF és az intézmények közötti párbeszéd, a szakmai alapú vita vezetne el oda, hogy a felügyeletnek komoly presztízse lenne. Egy korábbi példát hadd mondjak el: amikor egy nagy brit cég tárgyalt együttműködésről az egyik bankunkkal, ahol korábban vezetőként dolgoztam, az itt tárgyaló delegáció elbizonytalanodott azt követően, hogy a bankot a felügyelet éppen az előző napon megbírságolta. Ott ugyanis nem a bírság mértéke, hanem maga a ténye, ami elrettentő - ott könnyen menedzsmentcserét jelent egy ilyen eset. Nálunk? A vezérigazgatók sokszor azt sem tudják, hogy a cégük miért kapott pénzbírságot.
- A bírság rendszerint alacsony. Nem véletlen, hogy sokkal jobban tartanak az akár milliárdos bírságokat is kiszabni kész Gazdasági Versenyhivataltól (GVH).
- A GVH státusa azért alapvetően más, mint a pénzügyi felügyeleté - ezt ne felejtsük el. De még egyszer mondom: a bírságnak az utolsó eszköznek kell lennie - ugyanakkor természetszerűen azt is támogatom, hogy komolyabb kockázatok és visszaélések megelőzése érdekében az eddiginél komolyabb - akár elrettentő erejű - eszközök álljanak a felügyelet rendelkezésére. A kérdést megelőzve: igen, ebbe akár a rendeletalkotási jogkör is beleérthető.
- Mennyiben nehezíti a dolgát, hogy a hazai elvárások mellett - ahogy említette - az egész világon átalakulóban vannak a felügyeletekkel szembeni elvárások?
- Egy olyan, dinamikus környezetben élünk, amelyhez folyamatosan alkalmazkodni kell. Számos modell működik ma a világban, amelynek elemzése, fejlesztése és szintetizálása napirenden van. De nem tehetjük meg, hogy megállunk, és azt mondjuk, megvárjuk, amíg kialakul a végső, üdvözlendő megoldás.
- A változásokkal szemben komoly ellenállás jöhet. Nem zavarja, hogy a kinevezését megelőző bizottsági meghallgatáson az ellenzék nem sok támogatást ígért önnek?
- Mint ahogy a kormánypárti képviselők közül többen ugyancsak nem nagyon titkolták, hogy - miként az mindenütt a világon "normális" - nem nagyon szeretik a "bankárokat", bankokat. Ezzel és a politikai életben megszokott véleménykülönbségekkel együtt kinevezésem megkapta a többségi támogatást, ami számomra nagyon megtisztelő. De nekem ma már elsősorban nem ezzel kell törődni: úgy kell végrehajtanom a vállalt átalakítást, hogy ez a folyamat amennyire lehetséges, távol maradjon a napi politikától. A jelenlegi helyzetben, amilyenben a hazai és a nemzetközi pénzpiacok vannak, óriási hiba lenne a piacot bizonytalanságban tartani: a pénzügyi rendszernek és a felügyelő szervezetnek működnie kell, a szakmai munkát el kell végezni. Én ezt vállaltam, és azt szeretném, hogy a munkámat - ha eljön az ideje - szakmai alapon értékeljék majd.
Nem érinti a Telekom-sztori
- A sajtóban az elmúlt napokban mint a Magyar Telekom audit bizottságának elnökét is "megtalálták". Mit is takar ez a poszt?
- A magyar és az amerikai jogrendben tartalmilag közel azonos ez a pozíció, de az USA-ban az audit bizottság az igazgatóság független tagjaiból áll, míg hazánkban a tagokat a részvényesek ugyancsak független személyek közül közvetlenül választják. Az audit bizottság felel azért "békeidőben", hogy a könyvvizsgálói függetlenséget biztosítsa.
- Mikor kap új szerepet a bizottság?
- Például amikor a könyvvizsgáló olyan szintű problémát tár fel, amely veszélyezteti az audit vélemény aláírását. Ilyenkor az audit bizottság általában külső szakértő bevonásával indítja a független belső vizsgálatot, majd folyamatosan garantálja a vizsgálat függetlenségét - amit az is biztosít, hogy magát a vizsgálatot egy független jogi iroda végzi.
- Tehát ön ezt a bizottságot vezeti a Telekom montenegrói és macedóniai szerződéseinek vizsgálatánál.
- Mostanáig én vezettem, de kinevezésem miatt le kell mondanom erről a posztról. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Magyar Telekom mind a helyi, mind a magyar és az amerikai hatóságok felé azonnal jelezte teljes körű együttműködési szándékát a hatóságok által elindított eljárásokkal, s e szándékát tettekkel folyamatosan alá is támasztotta.
- Hol tart most ez az ügy?
- A független belső vizsgálat a lezárásához közeledik, a jogi iroda hamarosan átadja a feltárt tényeket és megállapításait.
