Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzintézetek jelzései mellett az MNB statisztikái is azt jelzik, hogy a forintlakáshitelek esetében nem beszélhettünk áttörésről az elmúlt hónapokban. Igaz ugyan, hogy a májusban folyósított 10,3 milliárd forintnyi lakáshitel kétmilliárddal meghaladta az egy évvel ezelőttit - és 900 millióval az áprilisit is -, ám a havi statisztikákból nem ugrik ki ez az adat. Ezzel szemben a májusban folyósított 3,9 milliárd forintnyi svájcifrank-lakáshitel köszönőviszonyban sincs az egy évvel ezelőtti 60,8 milliárd forinttal, míg például euróból egy éve májusban mindössze 200 millió forint értékű lakáshitelt folyósítottak, idén májusban 12,7 milliárdot.
A lapunk által megkérdezett bankok úgy vélik: nincs szükség olyan speciális hiteltermékre, amely "pótolni" tudná a mától a piacról "eltűnt" forintalapú támogatott lakáshiteleket - valamennyi, eddig kínált forint- és devizahitel változatlan kondíciókkal lesz elérhető a bankoknál. Az OTP Banknál az euróalapú hiteleknél továbbra is elérhető lesz az évente megújuló, forintban fix törlesztésű módozat, amellyel kiszűrhető az árfolyammozgások azonnali hatása és kiegyensúlyozottabbá válik a törlesztés. A banknál emellett az euróalapú hitelek lakástakarék-pénztári megtakarítással kombinált formáját is ajánlják. A Budapest Bank sem tervez új konstrukciót, az ügyfél egyéni helyzetének és körülményeinek, valamint igényeinek megfelelően ajánlják a már piacon lévő konstrukcióik közül a legmegfelelőbbet. Hasonlóan vélekedtek a kérdésről a Raiffeisen Banknál is, ők is a meglévő, piaci kamatozású forint- és eurólakáshitelt ajánlják.
