Ma derülhet ki, hogy a cafeteria adóterhelésére végül milyen javaslatot nyújt be a parlamentnek a kormány. A jelenleg ismert elképzelések szerint a kedvezményes kulcs a korábbi tervekben szereplő 32 százalékról 25-re csökkenne, és ebbe a körbe kerülnének az önkéntes pénztári befizetések is. A legmagasabb, a természetbeni juttatásokra érvényes elvonás így a nagyobb tételek közül csak a hidegutalványokra vonatkozna. A munkavállalók továbbra is mindössze tízszázalékos adókulcsot tartanának elfogadhatónak. Korábbi javaslatuk alapján az önkéntes kasszák legnagyobb szövetsége, a Stabilitás elégedett lehet a jelenlegi fejleményekkel. Ők ugyanis elsőként azt javasolták, hogy minimális önkéntes pénztári munkáltatói támogatásig - például havi 5 ezer forintig - maradjon meg az adómentesség, efelett a mai adómentes határig a "kedvezményes" 32 százalékos kulcs legyen érvényes, efelett pedig ne lehessen munkáltatói támogatást adni (Napi, május 22.). Később (Napi, május 28.) már csak a 32 százalékos kulcs alkalmazását szerették volna elérni. Az egészségpénztárakat tömörítő másik három szövetség viszont végig a mostani rendszer fenntartása mellett kardoskodott. Az új rendszerben lennének különböző (összegre, illetve jövedelemre vonatkozó) korlátok, de a cafeteria-rendszerre összességében vonatkozó 400 ezer forintos keretet az adminisztratív terhek miatt nem hoznák vissza.
A nyugdíjpénztári befizetések kedvezőbb kezelésére gyorsabban hajlottak a kabinetben, a szintén az öngondoskodási körbe tartozó egészségpénztáraknál azonban több oldalról is elhangzottak olyan érvek: a befizetések nagyarányú megadóztatása mellett szól, hogy ez a hozzájárulás valamiféle adóoptimalizáló eszköz, ezért azt az offshore-jövedelmekhez hasonlóan nem kívánja támogatni a kormány. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség egészségpénztári tagozatának elnöke szerint azonban alapvető tévedés ezeket a kasszákat valamiféle adóoptimalizáló eszköznek tartani. Úgy véli, az egészségpénztári szolgáltatások kifizetése a cafeteriában adható természetbeni juttatások közül a legalaposabban szabályozott, legszigorúbb és ilyen módon a leghatékonyabb is. Például az egészségpénztár csak akkor fizetheti ki a szolgáltatás ellenértékét, ha a vásárlást igazoló eredeti számla az egészségpénztárba beérkezett, miközben az üdülési csekk vagy az étkezési utalványok csupán fizetési eszközként szolgálnak és a szolgáltató felelőssége, hogy az utalvány ellenében milyen terméket vagy szolgáltatást nyújt. Egy átlagos pénztártag évente hat alkalommal használja egészségpénztári számláját. Annak érdekében, hogy a pénztártagok ne legyenek kénytelenek a szolgáltatások ellenértékét megelőlegezni, majd az egészségpénztári számlájukról visszaigényelni, a pénztárak fizető kártyarendszereket vezettek be; az elfogadóhelyek száma országos szinten 7-8 ezerre tehető. A kártyarendszerek a biztonságot tovább fokozzák, hiszen minden vásárlás (tranzakció) a bankkártyákhoz hasonlóan központi authorizációs rendszereken fut keresztül, így bármikor visszakereshető, azonosítható. Tovább növeli az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget, hogy a gyógyszertári vásárlások esetében már a szektor felét képviselő egészségpénztárak - több mint 400 ezer pénztártagot képviselnek - ez év elejétől újdonságként elektronikus számlázást és központi cikktörzset alkalmaznak. Azaz jelenleg 900 szerződött gyógyszertárban az ott vásárló pénztártagok csak olyan terméket vásárolhatnak egészségpénztári kártyájukkal, melyet az egészségpénztárak közös álláspont szerint finanszírozhatónak ítéltek meg.
B. Judit Varga