Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha a kormány és Oszkó Péter pénzügyminiszter is szerette volna lezárni a béren kívüli juttatások kedvezményes körének, illetve az azt terhelő adó mértékének megállapítását az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén, mindössze az álláspontok közeledését sikerült elérni. A korábbi 32 helyett végül 25 százalékos kedvezményes adóterhet javasolt a pénzügyminiszter, miután azt is bejelentette, hogy eltörölnék a béren kívüli juttatások mértékre eddig alkalmazott 400 ezer forintos felső korlátot - igaz, azért bizonyos esetekben lenne most még nem meghatározott mértékű felső határ. A kedvezményes körbe tartozhatna a melegétkezési utalvány, amely összeghatára 12-ről 18 ezer forintra nőne, viszont a hidegétkezési megszűnne, mert az lényegében készpénz-helyettesítőként működik. Ez utóbbi javaslatot a szakszervezetek elutasították, mondván, sok dolgozó csak ezt az egyféle juttatást kapja, és a rendszer működési, ellenőrzési hibái miatt nem kellene az egészet megszüntetni.
A PM számításai szerint a cafeteriát terhelő 25 százalékos kulcs esetén - amennyiben a munkaadók az eddigi juttatások felét nyújtják - a költségvetés bevétele akkor is nagyobb lehet, mint ha a munkaadók eredeti, 10 százalékos javaslatát fogadták volna el, amely esetében majdnem teljesen megmaradtak volna a juttatások. A szakszervezetek, bár még mindig kitartóan ragaszkodnak a korábbi álláspontjukhoz, ahhoz, hogy miden juttatás maradjon adómentes, az ülés végére azért megemlítették, hogy készült egy modellszámításuk, amelyet 17 százalékos adóteher mellett azt feltételezve készítettek, hogy valamennyi eddig alkalmazott juttatást megtartanának a munkaadók. E szerint a számítás szerint is nagyobb lenne a költségvetési bevétel, mint a munkáltatók javaslata szerinti 10 százalékos kulcs esetén. A 17 százalékos kulcsot végül a munkaadók is elfogadhatónak tartották.
