Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agrártárca pénteken hivatalosan is aszály sújtotta területté nyilvánította az országot, így a termelők előtt megnyílt a kárenyhítés lehetősége. Legalábbis azok előtt, akik május 15-éig bejelentkeztek az agrár-kárenyhítési rendszerbe, és június 30-ára mindenképpen kifizetik a kárenyhítési hozzájárulást. Az Agrár-kárenyhítési Alapban lévő pénz azonban aligha fedezi a kieső hozamokat. Egyrészt azért, mert kevés a rendelkezésre álló összeg: az alap költségvetése ugyanis az összes gazdálkodói befizetésből és az állam ugyanakkora mértékű hozzájárulásából tevődik össze.
Sosem volt azonban sok tagja a kárenyhítési alapnak, és így érdemi költségvetése sem, ami legutóbb a 2006-os fagy- és aszálykárok idején okozott problémákat. Ez tavaly év végén törvénymódosításhoz vezetett, ami a gazdálkodó szervezeteknek és az egyéni vállalkozóknak kötelezővé, az őstermelők számára pedig önkéntessé tette a rendszerbe való belépést. Jelenleg 12 542 belépésre kötelezettet tartunk nyilván, és az összesítés során eddig rendelkezésre álló adatok szerint mintegy 8500 őstermelő jelezte belépési szándékát a kárenyhítési rendszerbe - mondta a Napi érdeklődésére Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivője. Előbbiek összesen 2,5 millió hektár, utóbbiak azonban mindössze 132 ezer hektár termőterülettel jelentkeztek be. Elmondása szerint a hét végére végeznek az összesítésekkel, de szerinte sokkal többel már nem gyarapodik a bejelentkezett őstermelők száma.
Az agrártárca becslése szerint idén mintegy ötmilliárd forint állhat az alap rendelkezésére. Az érdekképviseletek szerint azonban ennél nagyságrendekkel nagyobb lehet a kár, és a szaktárca termésbecslése szerint is ezt meghaladó lesz az ország több pontján a kalászos gabonák hozamcsökkenése. A legnagyobb károkra a közép-magyarországi, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióban számítanak, a károk valódi nagysága azonban csak az aratást követően, ősszel derül ki. Ráadásul mivel az új kárenyhítési törvény is az EU-15-ök sajátosságainak megfelelő szabályozást tartalmaz, kevéssé alkalmas a magyar problémák orvoslására.
Megoldást jelenthetne az öntözött területek bővítése, egyelőre azonban még a tavaly tavasszal e célra meghirdetett ÚMVP támogatási jogcímre beérkezett kérelmek elbírálása sem fejeződött be, továbbá az is gondot okoz, hogy még ahol lehetne, sem tudnak öntözni a víziközmű-társulások működésének sajátosságai, valamint a vízkivételi díjak csillagászati összege és persze a járulékos költségek aránytalanságai miatt.
