Az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kötött hitelszerződés keretében Budapest városvezetése kötelezettséget vállalt a fővárosi közösségi közlekedési stratégia elkészítésére. A főpolgármesteri kabinet hétfőn tárgyalta azt a hosszú távú keretrendszert felvázoló előterjesztést, amelynek alapján a BKV Zrt., a Fővárosi Önkormányzat és az állam megkezdheti a finanszírozási problémák rendezését. Gyakorlati változásokról, direkt költségvetési hatásról egyelőre nincs szó - közölte lapunk érdeklődésére Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes.
A Boston Consulting Group (BCG) által készített szakmai elemzés egyik legfontosabb javaslata az volt, hogy a főváros és az állam hozzon létre egy új, közös megrendelői szervezetet, amely összehangolja a BKV, a MÁV és a Volán szolgáltatásait, valamint kidolgozza a menetrendeket meghatározó paraméterkönyvet. Ikvai-Szabó Imre a Napinak elmondta: a hamarosan meginduló konzultáció célja, hogy a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés fenntartói megegyezésre jussanak a fejlesztési és finanszírozási kérdésekben. Az együttműködés legfontosabb pontja a közös megrendelői szervezet létrehozása és a kapcsolódó pénzügyi kötelezettségvállalások arányos felosztása.
A legnagyobb lehetőségek a párhuzamos szolgáltatások racionalizálásában rejlenek: a menetrend-harmonizáció, a tarifák és a bérletkezelés összehangolása mind a szolgáltatók, mind a lakosság számára megtakarítást jelenhetnek. Ikvai-Szabó ugyanakkor úgy véli, még korai a fővárosi vagy az állami támogatás bármilyen szintű módosításáról beszélni.
A BCG elemzése szerint 2019-ben a BKV éves üzemi költségei a mainál 25 milliárd forinttal lesznek magasabbak (változatlan teljesítményszint mellett), emellett csupán 5,5 milliárd forintos költségcsökkentést lehetne elérni. A cég reálértéken évi 10 milliárd forint pluszbevételre számíthat, többek között a viteldíjak emeléséből, az állami árkiegészítés és a normatív támogatás indexálásából, de bankképességének megőrzéséhez még az idén pótlólagos forrásokhoz kell jutnia. Idén 10 milliárd forint önkormányzati támogatásra számít a BKV, amelyet beruházási célra tőketartalékba helyez. A társaság 2009-re tervezett költségvetése 151 milliárd forint, ha a támogatás folyósítása elmarad a tervezettől, a cég kénytelen lesz átütemezni beruházásait.
Az aktuális fejlesztések egyike a budai fonódó villamosközlekedés megteremtése lenne, a közlekedésfejlesztési projektek EU-konform előkészítéséért és megvalósításáért felelős Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet (KIKSZ) Zrt. és a BKV április közepén megkötött támogatási szerződése nyomán. Az egységes, menetrendileg összehangolt villamoshálózat kialakításához uniós forrásokból 4,6 milliárd, a központi költségvetésből pedig több mint 800 millió forint áll rendelkezésre, a BKV 1,1 milliárd forintos önrésze mellett. Az összes budai kerületet érintő fejlesztés első üteme várhatóan 2010 végén fejeződik be, ezt követően a Műegyetem rakparton húzódó villamosvonal kiépítését tervezik. A II. kerület az autós közlekedés ellehetetlenülésére hivatkozva még nem adott szakhatósági hozzájárulást a fonódó villamosberuházáshoz, a kerület vezetése a terveket átgondolatlannak tartja.
