Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Értékarányos árakkal lehet csak tenni az építőipar hatékonyságáért, a szervezetek számának csökkenése önmagában nem szolgálja a tisztulást - mondta a Napinak Koji László, az ÉVOSZ alelnöke, aki szerint ma még mindig sokkal könnyebb a kötelezettségek elől egy céget felszámolni és újat alapítani, mint reális árakon tendert nyerni. Amíg az országos építési-szerelési tevékenység 51 százalékát kitevő közbeszerzési piacon a legalacsonyabb ár nyer, addig nem várható lényeges változás, ugyanis ez a szegmens mintául szolgál az egyéb megrendeléseknél. A csődhullámmal fenyegetett ágazat ma 2003-as szinten működik, s csak remélni lehet, hogy a 2009-es termelés eléri a tavalyit.
Az ágazat válságának enyhítését célzó javaslatcsomagból az alelnök két elemet tart különösen hasznosnak. Az egyik szerint szükség esetén a generálkivitelező kiiktatásával a megrendelő közvetlenül is kifizetheti az alvállalkozót. Erre akkor kerülhet sor, ha a teljesítést igazolták és a számlát 30 nap alatt sem fizették ki. Előrelépést hozhat az is, ha a teljesítés igazolása körül gyakorta kialakuló vitás esetekben - amikor a generálkivitelező vitatja az elvégzett munka minőségét, határidejét - a felek kötelező jelleggel szakértőket alkalmaznak, akik közösen választanak egy partnert, s ennek véleményét mindketten elfogadva konszenzusra juthatnak - emelte ki Koji. Igaz, az ilyen esetek mindössze az építési-szerelési tevékenység 5 százalékát adják, a lánctartozások aránya pedig ma már a teljes teljesítmény 20 százalékára, mintegy 400 milliárd forintra rúg. Koji szerint ennek nagyjából a felét, 200 milliárd forintot soha senki nem fog megfizetni, mert mire arra kerülne a sor, nincs kinél érvényesíteni az igényeket.
Bár a magyar építési piac több mint 90 ezer vállalkozása sokszorosa az ausztriainak és a várható bukások nyomán ez a szám csökkenhet, az alelnök szerint az ágazat hatékonysága ettől nem nő. Itt ugyanis mások a piaci körülmények (az építőipari cégek 96 százaléka 50 főnél kevesebbet foglalkoztat), az élőmunka terhei a foglalkoztatást a kisebb szervezetek felé nyomják, akik végül feketemunkával kerülik ki az elviselhetetlen terheket. Az ágazati struktúrát követve eddig főleg a kis cégek mentek tönkre, a válság mélyülését azonban jelzi, hogy most már az 5-15 milliárdos társaságok is bukásközeli helyzetbe jutottak - véli Koji.
