- Nem volt egyszerű 2008 a kiskereskedelemben, hogyan látja most a Coop-lánc helyzetét és milyenek a kilátások 2009-re?
- A tervezethez képest jobban alakultak a forgalmi adatok, a tavalyi 440 milliárddal szemben csoportszinten nagyjából 500 milliárd forint körül lesz az árbevétel. Az év elején úgy számoltunk, hogy a nehézségek miatt csökken az élelmiszer-fogyasztás, szerencsére a visszaesés nem jelentkezett. Ennek köszönhetően az eredményesség sem csökkent, most úgy látszik, hogy a csoport megőrizte a korábbi évek profitrátáját. Idén folytattuk a fejlesztéseket, több bolt felújítását is végrehajtottuk, emellett pedig voltak zöldmezős beruházások is. A forgalombővülés mellett a Coop üzletlánchálózata is növekedett, vagyis mindent összevetve a nehézségekhez képest várakozáson felüli évet zárunk. A jövő évet tekintve a tervezés nehéz. Nyilván csökkenő fogyasztással kell számolnunk, de ennek a mélységét senki sem képes megmondani. Kedvező jel, hogy az infláció zuhan, az élelmiszerárak jelentős csökkenést mutatnak. Költségoldalról sem mutatkozik kedvezőtlennek a helyzet, a bérmegállapodásoknak köszönhetően várhatóan nem szaladnak el a kiadások. Az energiaköltségnél 8-10 százalékos növekedéssel lehet számolni.
- Költséggazdálkodási oldalról nyilván fontos szempont, hogy a minimál- és reálbérek nem szállnak el, de visszafelé hatnak a fogyasztásra.
- Igen, ez kétségkívül igaz. Ezek a döntések forgalmat fognak vissza. Ráadásul a Coop-lánc jellegéből fakadóan a minimálbér-növekedés rendre forgalomnövekményt generált.
- Jövőre várhatóan eltolódik az élelmiszer-fogyasztás a kereskedelmi saját márkás termékek irányába. Nem kicsi a Coop-lánc saját márkás termékkínálata?
- Nem gondolom, hogy kicsi, bár kérdés, mihez viszonyítjuk. A magyar láncok közül a Coop működik a legnagyobb saját márkás termékkínálattal. Nem gondolom azt sem, hogy érdemes lenne összehasonlítani a Coopot más láncokkal ilyen aspektusból. A mi márkapolitikánk elsősorban a gyártói márkák megjelenítését támogatja. A kínálat 75 százalékát a márkatermékek fedik le nálunk. Minimális az úgynevezett B márkás (marketingbüdzsével kevésbé támogatott) termékek aránya, a maradék a kereskedelmi saját márkáé, ez nagyjából húsz százalékot jelent a forgalomban. Ezen a szinten már aligha lehet növelni e kategóriában a cikkszámot, inkább finomhangolást kell végrehajtani, így növelve a forgalmat.
- Szükség lesz-e vállalati intézkedésekre a 2009-ben várható recesszió hatásainak tompítására?
- Ipari, vagyis beszállítói oldalról a napifogyasztásicikk-piac optimista, drámai visszaesésre senki sem számít, mindenki a 2008-as szinten várja jövőre is a forgalmát. Fogyasztói oldalról ugyancsak nem mutatkozik nagy probléma, az elkészült elemzések szerint a háztartások legutoljára az élelmiszer-fogyasztásukról hajlandóak lemondani, vagyis nem a hasukon kívánnak spórolni. Ami minket illet, a jelenlegi humánerőforrást, boltstruktúrát, illetve szervizszolgáltatást alapul véve nem gondolom, hogy létszámleépítéssel lehetne spórolni - fontos leszögezni, hogy a Coop a létszám optimalizálását a termelékenységhez lőtte be, vagyis ilyen intézkedésekre nem valószínű, hogy szükség lesz.
- Elképzelhető, hogy a csoporton belül a kisebb tagoknak likviditási problémái lehetnek. Felgyorsulhat a belső koncentráció?
- Nem jellemző a csoport tagjaira a mértéktelen eladósodás. A dráguló hitelek így nem a pénzügyi egyensúlyt veszélyeztetik, sokkal inkább a fejlesztési terveket kérdőjelezhetik meg. A méretgazdaságosság már más kérdés. A recesszió valóban indukálhatja, hogy a gazdaságosabb üzemméretű vállalkozások magukba olvasztják vagy együttműködésre késztetik a kisebbeket. Ezt azonban pozitívumként fogom fel, hiszen ilyen esetekben javulhat a belső hatékonyság, ami önmagában előnyöket hordoz a csoport számára mind nyereségesség, mind növekedés szempontjából.
