Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén az év végéig összesen 12-14 százalékos termeléscsökkenésre számít az építőiparban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Ez a tavalyi 14,2 százalékos visszaeséssel együtt azt jelenti, hogy az ágazat két év alatt teljesítményének negyedét veszíti el - vont mérleget Koji László alelnök, aki szerint egyelőre a kilátások sem biztatóak. A szakember szerint 2009-re várható a magyar gazdaság recessziójának mélypontja, amikor sem a magánvállalkozások, sem a lakosság oldaláról nem várható érdemi keresletnövekedés. Egyedüli kitörési pont az lehet, ha a fokozott állami szerepvállalás részeként közösségi megrendelésekhez jut az ágazat, ám kérdés, hogy a piacélénkítésre a magyar kormány milyen mértékben lesz képes - fogalmazott Koji. Ugyan a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások gyorsításával kapcsolatban már számos ígéret elhangzott, a konkrét létesítményekről vagy azok előkészítettségéről még mindig nincs értékelhető információ, így 2009 második felénél előbb nem számíthat az építőipar érzékelhető méretű megrendelésekre.
Ezt az űrt a lakossági és a magánvállalkozói szektor nem képes kitölteni, különösképpen mert az építőipari termelésben 20 százalékot képviselő lakásépítés és az irodapiaci beruházások egyaránt visszaesnek a szűkülő piacon, valamint a finanszírozás hiányában. A szakember szerint az építőipar zuhanásának megállításához nagyszabású állami és önkormányzati infrastrukturális, környezetvédelmi, egészségügyi és oktatási beruházásokra lenne szükség, ezekből azonban egyelőre semmi nem látszik. Ha a trend továbbra sem változik, az ágazat háromszázalékos árbevétel-arányos jövedelmezősége nullára eshet.
A lakásépítés megtorpanásának, a szinte teljes projektstopnak az építőipar teljesítményére gyakorolt hatása főleg az év végi adatok összesítése után látszik majd, ugyanis az év utolsó részében a beruházók lényegében leálltak a projektekkel, és ebben minden valószínűség szerint nem lesz változás 2009 első negyedévében sem - mondta a Napinak Hunyady Attila, az AL Holding igazgatótanácsának elnöke. Ugyan a lakásvásárlókat még finanszírozzák a bankok, a projekteket már nem - illetve vállalhatatlan feltételekkel, akár 50 százalékos önerőt és 50 százalékos előértékesítettséget előírva. A folyamatban lévő fejlesztéseket még befejezik a cégek, de az új ütemeket vagy az egészen új projekteket mindenki "jegelni" próbálja. Hunyady szerint optimista szcenárió alapján a lakáspiac fékezése 2009 második felére "kiszárítja" a piacot, vagyis a kínálatcsökkenés hatására megszűnnek a készletek és az újabb igények ismét beindíthatják a projekteket. Addigra azonban a piaci átalakulást követő koncentráció eredményeként a jelenleginél lényegesen kevesebb szereplő láthat neki a kínálat bővítésének.
Makroszinten egyelőre még nem mutatkozhat az irodafejlesztések visszafogásának hatása. Jövőre és különösen 2010-ben azonban már markáns jelei lesznek ennek - válaszolta a Napi kérdésére Borbély Gábor, a CB Richard Ellis irodaszakértője. Folyamatban lévő, finanszírozási háttérrel rendelkező fejlesztések leállítására valószínűleg nem kell számítani, az előrejelzések szerint - több-kevesebb csúszással, de - 350 ezer négyzetméter új irodaterület átadása várható 2009-ben. Ezenkívül legalább 250 ezer négyzetméter megvalósítását bizonytalan időre elhalasztják. Ezek nem holmi "projektálmok", hanem startra kész, építési engedéllyel rendelkező beruházások, amelyekhez vagy finanszírozást nem szerzett a beruházó, vagy - spekulatív fejlesztéseknél - a szűkülő piacon nem látja biztosítottnak a kiadhatóságot. Ráadásul a korábbi boom idején készült fejlesztések 2009-ben amúgy is átadási hullámot okoznak. (A Colliers elemzése szerint jövőre akár minden negyedik négyzetméter iroda üresen állhat.) Ez a negyedmillió négyzetméter egyfajta puffer a piacon - hangsúlyozta Borbély, vagyis ha a helyzet úgy alakul, bármikor indítható a kivitelezésük. A szakember szerint a megtorpanás leginkább 2010-ben válik nyilvánvalóvá, amikor várhatóan 70-100 ezer négyzetméterre zuhan vissza az új irodaterület. Elsősorban a külső területek fejlesztései estek áldozatul a válságnak - ide tartozik a Váci út és a Könyves Kálmán körút. Az unikális elhelyezkedésű épületek, a bel-budai vagy belvárosi irodaházak építése azonban folytatódhat. Jelenleg az irodaépítések 95 százaléka spekulatív alapon történik, azaz lényegében az átadás után derül ki, hogy a piac igényt tart-e a létesítményre.
