Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Sokan sokféleképpen interpretálják a világgazdasági folyamatokat. Ön is másként értelmezte legutóbb a prompt kutatási adatokra hivatkozva. Van-e gazdasági válság?
- A gazdasági válság megfogalmazás épp annyira szakmaiatlan, mint amennyire sutának tűnik a magyarázat arra, hogy most mi van. Egyfelől pénzügyi válság bontakozott ki, amely bizalmi válságba fordult át. A pénzpiaci folyamatokból pedig egyfajta recessziós irányt olvasnak ki vagy sejtenek az elemzők. Ebbe én nem mennék bele, arról tudok beszélni, hogy mi, kutatók mit látunk. Azt kell mondjam: nincs olyan, a kutatásokban releváns reálgazdasági ág, amelyben érzékelhető lenne a kibontakozott válság jele itthon. Ha valaki veszi a bátorságot, hogy a jelenlegi helyzetet az 1929-33-as válsághoz hasonlítsa, akkor azt megteheti, de fogyasztás szempontjából semmi esetre sem vonhat párhuzamot.
- Ha a magyar gazdaság, a magyar kiskereskedelem egészséges lenne és nem állna mögötte a 19 hónapos fogyasztáscsökkenés, akkor sem lenne érzékelhető a válság jele a fogyasztásban?
- A jelenleg zajló folyamatok ráerősítenek az eddigi trendekre. A magyar kiskereskedelemben eddig is volt egyfajta "puha" konszolidáció, ami nyilvánvalóan keményebbé válik. Eddig is gond volt a tartós fogyasztási cikkekkel, a nagy fehéráruval, de a kisebbekkel is, vagy a szórakoztatóelektronikával; ezek továbbra is problémás területek lesznek. Vagy itt van az élelmiszer, ahol ugyancsak fogyasztáscsökkenést regisztráltak, de nem 2008 utolsó negyedévében, hanem 2007-től kezdődően. Tehát az üzenet az, hogy a jelenlegi folyamatok a kiskereskedelemben nagyobb válságot már nem generálhatnak. Mondom persze mindezt idézőjelesen, mert lehet, hogy óriásit tévedek és a most zajló folyamatok még a piackutatási ágazatot is mélyen érintik, de nem ezt hiszem és jelenleg a tények sem ezt támasztják alá.
- Mutatkoznak kitörési pontok a fogyasztás jelenlegi helyzetéből?
- Azt hiszem, hogy a magyar kiskereskedelemnek most olyan átfogó kampányra lenne szüksége, mint amilyen például a márkás termékeket gyártóknak van, csak persze nagyságrenddel nagyobb marketingbüdzsével. A cél, hogy az önbeteljesítő pesszimista jóslatokat ellensúlyozza a kampány és fogyasztásra ösztönözzön. Az iparágban érdekelteknek most nem azzal kell foglalkozniuk, hogy más szegmensekre milyen hatással van vagy lehet a válság. A kereskedelemben számtalan probléma van, ami megoldásra vár, arra kell koncentrálni, és el kell felejteni a válság szót vagy annak tényét. A fogyasztás nyilvánvalóan visszarendeződik, azzal a kitétellel, hogy a vásárló ésszerűsíti és diverzifikálja a fogyasztását. Nagyon fontos, hogy az elmúlt hetek arra világítottak rá, hogy a fogyasztási szokásokat számító, korábban bevált modellek már nem működnek. Nem lehet velük előre megmondani, mit, milyen szolgáltatási vagy termékcsoportot érinthet a jósolt recesszió. Évek óta beszélnek a mozi haláláról, különösképpen most, ám ehhez képest dübörög a szegmens. Ezt alapul véve lehet, hogy a kereskedelmi saját márkás termékek mindennél erősebbé válnak, de az is lehet, hogy a prémium kategóriás termékek kerülnek vezető pozícióba. A helyzet esetlegessége mutatja, hogy mindkét kategória felfutása párhuzamosan is működik, ezt ugyancsak a mostani kutatási adatok támasztják alá.
- Hogyan élték meg a kiskereskedelmi láncok az elmúlt 19 hónap fogyasztáscsökkenését?
- Érdemes kiemelni, hogy az élelmiszer-infláció ugyan még mindig ott van valahol az országos átlagnál, de már a felére csökkent az első negyedévinek. Vagyis, ha marad a stagnáló, enyhén visszaeső fogyasztás, az kedvező hatást gyakorol az inflációra. A tartós fogyasztási cikkeknél dezinflációs folyamat indult. Mindezek hatása, hogy a következő időszakban befagyhatnak az árak, a beszállítók nem emelnek, a kereskedők pedig a fogyasztás élénkítése érdekében igyekeznek lefaragni az árakból. Ami a kiskereskedelmi csatornákat illeti - itt most napi fogyasztási cikkekről beszélek -, az első kilenc hónapban nem történt semmi. A szó szoros értelmében semmi. Egy-egy százalékos változásokat mutattunk ki - oda-vissza.
- A diszkontoknak, hipereknek, illetve a szupermarketeknek erősödniük kellene. Miért nem mutatkozik a csatornákon a lassan második éve tartó fogyasztás-visszaesés?
- Szerintem azért nem, mert rugalmasak a csatornák. Ha egy diszkont alacsony áron nyit, azonnal hozza az árat a hipermarket is.
- A GfK rendszerint arról számol be, hogy egyes kereskedelmi csatornák mennyit nyertek vagy veszítettek a másikkal szemben. Most ilyen nem lesz?
- Ezt még márciusban megvizsgáljuk, érdekes a kérdés. Jelenleg úgy tűnik, hogy a csatornák stagnálnak, de csatornán belül a versenytársak egymást "kannibalizálják".
- Mely kategóriák forgalma esett vissza a leglátványosabban?
- A sör és a gyümölcslé forgalma értékben és mennyiségben is csökkenést mutat. A pörkölt kávénál ugyanez a helyzet. A tejtermékeknél a kefir és a kemény sajt eladás csökkent, bár itt az áremelkedés miatt értékben nincs visszaesés, de a tejdesszerteknél van. Csipszek nyolcszázalékos esést szenvedtek el értékben és mennyiségben. A zacskós leves piaca is zsugorodott, de ami komolyan elgondolkodtató, hogy a személyes higiénés cikkeknél mind a fogkefe, mind a fogkrém két számjegyű zuhanást mutatott. A fogkefe még érthető - tovább használják -, de a fogkrémeladás zuhanása aligha magyarázható. Az általános tisztítószer helyett a vásárlók tematikus tisztítókat vesznek. Az általános kategória zuhant, viszont jelentősen nőtt például a wc-tisztító szerek forgalma - mennyiségben például 55, értékben 46 százalékkal. Ha a növekedést néznénk, e kategória benne lenne a top 3-ban. Szóval az adatokat nézve ennyire kiszámíthatatlan a fogyasztói magatartás egy kereskedelmi konszolidációs folyamat során.
