Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybanki kötelező tartalékráta 2 százalékra csökkentése az októberi adatok alapján számításaink szerint mintegy 305 milliárd forintos pluszlikviditást biztosíthat a magyarországi bankoknak. (Az összeg egyébként ennél magasabb lehet, hiszen a betétgyűjtési igyekezet alapján a régi módon számított tartalékkötelezettség alighanem novemberben is újabb történelmi csúcsra emelkedhetett.) A legnagyobb nyertes a betéti piacon 31 százalékos részesedéssel bíró OTP Bank lehet. A hitelintézet, amely korábban közölte, hogy hitelezési aktivitását a rendelkezésére álló forrásokhoz igazítja, akár 100 milliárd forinttal is többet helyezhet majd így ki. A hitelezési aktivitás növelésére vonatkozó reményeket kissé lelohaszthatja azonban, hogy a legnagyobb magyar banknál érdeklődésünkre lakonikusan csak annyit közöltek: a jegybanki döntés a kötelező tartalékráta csökkentéséről tovább erősíti az OTP Bank stabil likviditási pozícióját.
A tartalékképzési rendszer egyébként az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult. A ráta 1995-ben érte el csúcsát, ekkor 17 százalékot vontak el ilyen címen a bankoktól. A most megváltoztatott 5 százalékos szintre két év alatt, 11 százalékról csurgott le a tartalék. A bankok korábban nemcsak a magas képzési szint miatt tiltakoztak, hanem azért is, mert az MNB a piacinál jóval alacsonyabb kamatot fizetett a tartalékok után. A jegybank Magyarország európai uniós csatlakozását követően fizeti az irányadó kamatot a kötelező tartalékok után, így a kötelező tartalékrendszer burkolt adóztatási funkciója ekkortól szűnt meg. Most alighanem újabb fontos lépés történt, hiszen a jelenlegi magyarországi tartalékráta megegyezik az Európai Központi Bank által alkalmazott szinttel.
