Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a fundamentális tényezők (mindenekelőtt a nagy valószínűséggel tovább folytatódó dezinfláció) már lehetővé tennék, hogy a jegybank lassan elkezdjen a kamatcsökkentési ciklus elindításán gondolkodni. A gyengélkedő forint és a magyar eszközökön kialakult magas kockázati prémiumok miatt azonban erre az idén várhatóan már nem lesz tér. A kamatcsökkentések 2009 első negyedévének vége felé indulhatnak majd el. Ennek megfelelően Nyeste úgy látja, hogy a hitel- és betéti kamatok jelenlegi szintjének csökkenése sem várható a következő 1-2 hónapban.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője hasonlóképpen gondolkodik. Szerinte egyébként, ha a pénzpiaci viharok elmúlnak, és az állampapírpiacra is visszatér a likviditás, a kamatok gyorsabb ütemben is csökkenhetnek. Amennyiben helyreállnak a piacok, a jövő év végére 7 százalék alatti alapkamatot is elképzelhetőnek tart. Ellenkező esetben azonban a szint nem tud 9 százalék alá süllyedni.
A CIB Banknál elmondták: a lakossági fogyasztás a hitelek elapadásával, de legalábbis lefékeződésével jelentősen mérséklődhet, de a hitelek árának megugrása értelemszerűen a vállalati beruházásokat is visszafogja. A lakosság részéről a reálbérek stagnálása valószínűsíthető, míg az adósságteher a megemelkedő kamatok miatt nő, azaz a szabadon elkölthető jövedelmek terén mind lakossági, mind vállalati oldalon mérséklődés várható. A rendszerben forgó kisebb pénzmennyiség maga után vonja az árak esését a késztermékek piacán is, míg a nyers- és alapanyagárakra a globális recesszió veszélye fog árcsillapítóként hatni. A pénzintézet szakértői szerint viszont rövid távon a forintalapkamatra nem az infláció alakulása hat, hiszen a korábbi inflációs adat is kedvező volt annyira, hogy az lehetőséget teremtett volna az akkor 8,50 százalékon álló alapkamat legalább negyedszázalékos mérséklésére. Addig nem várható kamatcsökkentés, ameddig a forint ismét emelkedő pályára nem kerül, illetve ameddig az állampapírok - különösen a középhosszú (3-5 év) lejáratok - hozamszintje irreális magasságokban van.
Az IMF- hitel aláírásával - hangsúlyozzák a CIB elemzői - megerősödött a bizalom, miközben a forint megemelt kamatszintjének és a Nyugat-Európában már több alkalommal és jelentősen csökkentett kamatoknak köszönhetően a forint kamatfelára óriásira nőtt. Minden adott tehát ahhoz, hogy az állampapírpiacon komoly hozamcsökkenés következzen be és ezzel párhuzamosan a forint árfolyama is erősödésnek induljon. Amikor ez bekövetkezik, akkor nyílik tere a jegybanknak arra, hogy mérsékelje az alapkamatot. Ez a bank várakozásai szerint heteken vagy egy-két hónapon belül bekövetkezhet. Amint a jegybank lép, a bankok is követni fogják, valamint az év vége is a kamatakciók végét jelentheti.
Másként látják a legnagyobb magyar banknál. Az OTP elemzői szerint a jelenlegi globális környezetben a jegybank óvatos lesz, és csak 2009 márciusában kezdi el csökkenteni irányadó kamatszintjét, ami jövő decemberre 8,5 százalékra vagy akár az alá is csökkenhet. A banki betétek kamatai a jegybanki alapkamatra vonatkozó várakozásokhoz igazodnak. Az OTP Bank elemzőinek prognózisa szerint a betéti kamatok esetleges csökkenése is csak jövő tavasszal valószínűsíthető. Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője jövőre is csak fokozatos kamatvágásokra számít, így alapesetben csak év végére éri el a kamat a 300 bázispontos emelés előtti szintet.
