Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bejelentett banksegítő csomag igénybevételére az MKB Bank, az OTP (amelyeknél a szavatolótőke nagysága mellett a külföldi leánybankok tulajdonlása is adott) és a CIB jogosult - mondta el Veres János a költségvetési bizottság általa kezdeményezett ülésén. A pénzintézetek január 31-ig kérhetnek tőkejuttatást, ám hogy megkapják-e, azt majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium dönti el.
A CIB Bank nem tart igényt állami tőkejuttatásra, így nem kér a 600 milliárd forintos bankmentő csomagból - rögzítette Surányi György, a bank elnöke. Kijelentette, olasz anyabankjuk, az Intesa Sanpaolo Európa egyik legtőkeerősebb szereplője, és mint 100 százalékos tulajdonos teljes felelősséggel a CIB mögött áll. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a CIB tőkemegfelelési mutatója 10 százalék, s az év egészére 30 milliárd forintot meghaladó adózott eredmény várható. Az IMF-megállapodással összefüggő, a magyar bankrendszert támogató intézkedésekről - tudatták lapunkkal az MKB-nál - egyelőre kevés információ áll rendelkezésre. A szükséges részismeretek hiányában elhamarkodott volna véleményt formálni a programról.
Az OTP Bank a szektor iránti bizalom erősítésére alkalmasnak ítéli a tervezett "IMF-bankcsomagot". Mint kifejtették: az ebben szereplő 600 milliárd forint (mintegy 3 milliárd dollár) komoly stabilizáló erőt jelenthet a magyar bankszektor, s így az OTP számára is. A legnagyobb magyar banknál is kiemelték, hogy csoportjuk tőkehelyzete stabil, jövedelmezősége magas, eszközportfóliója jó minőségű és likviditása menedzselhető. A megvalósítást célzó törvények megszületése és a részletes feltételek áttekintése után a bank igazgatósága mérlegeli a programban való részvétel célszerűségét. Mint elmondták, erről a bank közgyűlése jogosult majd dönteni.
A Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója, Müller János szerint csak tegnap sikerült a Valutaalaptól felhatalmazást kapni a szándéklevél nyilvánosságra hozatalára. A szövetséggel később egyeztetnek a feltételekről, valamint az igénybevétel, felhasználás rendjéről is. Minderre azonban csak akkor kerülhet sor, amikor a csomag alkalmazásához szükséges jogszabály-módosítás már "sínen" van. Müller is hangsúlyozta, a hazai bankok számára ez csak egy lehetőség, az az üzenete, hogy Magyarország szükség esetén képes segíteni a pénzintézetek tőkehelyzetén, javítani hitelkihelyezési aktivitásukat.
A válság legkétségesebb pillanataiban a magyar bankok már nem fértek hozzá a pénzpiacokhoz, így a tulajdonosok felé fordultak - állította Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke a Lízingszövetség éves konferenciáján. Ezek a bankok azonban a jövőben nagyon óvatosan tekintenek a további régiós beruházásokra. A régiós bankrendszer viszont - és így hangsúlyosan a magyar is - rá van utalva a külső forrásokra. Magyarországon ezért van hitelszűke, ami Felcsuti szerint 2009 végéig nem is változik majd. A szakember szerint a kevés forrás miatt a vállalatok kevésbé lesznek likvidek, fizetőképességük romlása pedig arra ösztökéli a bankrendszert, hogy még kevesebb forrást adjanak a piacnak. Felcsuti úgy véli, a reálgazdaság hiteligényének kielégítése érdekében fontos, hogy a donor szervezetekkel (EBRD, EIB, EIF) keresse a kapcsolatot a kormányzat.
