Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 2008. október 22-én összehívott rendkívüli ülésén az alapkamatot 300 bázisponttal megemelte. Egyúttal a kamatfolyosót is szűkítették, ami megdrágítja a külföldi befektetők számára olyan pozíciók felvételét, amelyekkel a forintgyengülésre lehet spekulálni. Az egynapos jegybanki hitel és betét kamata által meghatározott kamatfolyosó szélességét az irányadó eszköz kamatszintje körüli (tehát plusz, mínusz irányú) 100 bázispontról 50 bázispontra mérsékelték. Utóbbi intézkedést minden elemző pozitívan értékelte, az emelésről azonban már megoszlanak a vélemények. A jegybanki lépés mindenesetre alaposan feladta a leckét azoknak a bankoknak, amelyek a devizahitelek helyett a forint felé próbálták (volna) fordítani ügyfeleiket. Arról, hogy a drágítás mikor és miként jelenik meg saját konstrukciójuknál, a két legnagyobb hazai piaci szereplőnél lapunknak meglehetősen eltérően nyilatkoztak.
Az OTP-nél (az újabban szokásos szűkszavúsággal) csak annyit közöltek: a legnagyobb magyarországi hitelintézet árazási testületének döntéseit minden részletre kiterjedő pénzpiaci és versenykörnyezeti elemzések, prognózisanalízisek, valamint modellszámítások alapozzák meg. Mint hozzátették: ennek megfelelően az eszköz- és forrásoldali termékek (tehát a hitelek és a betétek) árazásában egyaránt megjelenhet a jegybanki alapkamat változása is.
A CIB szakértői szerint egyelőre az is kérdéses, hogy a hosszú futamidőre szóló lakossági hitelek árazásába egyáltalán beépül-e, be kell-e épülnie a mostani kamatemelkedésnek. Amennyiben ez egy átmeneti kamatugrás, és csak a rövid futamidejű bankközi kamatokban jelenik meg - amire úgy vélik, jó esély van -, akkor a hosszú futamidejű, éves átárazódású hitelekben nem feltétlenül szükséges lekövetni. A bank döntését - tudtuk meg - befolyásolja, hogy a jegybanki lépés milyen időtávra szól, és hogy a piac vajon mennyi időre árazza be az emelést. (Azaz melyik BUBOR-futamidőknél jelenik meg, és mekkora mértékben.)
Az eddigi tapasztalatok mindenesetre azt mutatták, hogy a bankok jövedelmezősége az extrém magas kamatszintnél nem csökken, sőt kifejezetten javul. A CIB-nél ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy a banki jövedelmezőség az elmúlt időszakban elég hektikusan alakult. Hiteloldalon mindenesetre nem látnak túl nagy teret a kamatemelkedés áthárítására. A betéteknél viszont az egész szektorra jellemző forráséhség valószínűsíti a megemelkedett referenciakamatok továbbadását az ügyfelek felé. Összességében semmiképpen nem számítanak tehát arra, hogy a bankok jövedelmezőségére ez pozitív hatással lehet. Amennyiben azonban a megemelt kamatkörnyezet csak rövid ideig áll fenn, akkor negatív hatásra sem feltétlenül kell számítani.
