Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar nyugdíjpénztárak részvénytartási kötelezettségét az állampapírpiac segítése érdekében átmenetileg feloldották. Mint Veres János pénzügyminiszter pénteken a jegybankelnökkel és az OTP elnök-vezérigazgatójával közösen tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: az intézkedés addig lesz hatályban, amíg úgy ítélik meg, hogy a pénzügyi stabilitás érdekében erre szükség van. A tárcavezető azt is hozzátette, hogy emellett módosulnak egyes számviteli szabályok, amelyek eddig megnehezítették, hogy az állampapírpiac irányába mozduljanak el a források.
A magánnyugdíjpénztáraknak 2009. január 1-jétől kötelező áttérniük a választható portfóliós rendszerre, de sok pénztár ezt már az idén megtette. A kasszáknál a tagok 70-80 százalékának pénze a legnagyobb részvényarányt (eddig) kötelezően tartó növekedési portfólióba kerül. Néhány elemző éppen ezért a mostani intézkedés miatt drasztikus részvényeladásokra számít. Az eredeti szabályok szerint viszont a növekedési portfólió részvényaránya ugyan minimálisan 40 százalék, de a választható portfólió bevezetésétől számított egy év áll rendelkezésre a 30 százalékos szint elérésére is. A teljes feltöltésnek pedig legkésőbb 2009. június 30-ig kell megfelelni.
Borza Gábor, az ING Pénztárszolgáltató Zrt. ügyvezető igazgatója szerint a mostani helyzetben azoknak a zömmel kisebb pénztáraknak kedvező a helyzetük, amelyek eddig nem vagy csak visszafogottan indultak meg az úton. Borza és Orbán Gábor, az Aegon makroelemzője és kötvényportfólió-menedzsere szerint a harmadik negyedév végére a szektor nagyobb szereplői nagyjából már mind átálltak a magasabb részvényhányadra. A "beszállás" ugyan viszonylag rövid idő alatt ment végbe, de az idei viszonyok között néhány napos különbség is sokat számított. A magasabb árfolyamon vásárlóknál a múlt heti brutális esés hatására a részvényarány az előírt szint alá csökkenhetett.
A szaktárca intézkedése tehát valószínűleg nem részvényeladásokat generál, hanem éppen ellenkezőleg, a vételek elmaradását eredményezheti. Ezt támasztja alá Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, aki szerint kedvező, hogy a kasszáknak most nem kell erőltetett ütemben részvényt vásárolniuk a kötelező arány eléréséhez. Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke határozottan leszögezte: a részvényekbe már befektetett pénzek nem vándorolnak át állampapírokba, hiszen ez esetben a kasszák azonnal realizálnák az árfolyamveszteséget.
A szektorban összességében úgy vélik, állampapírokat főként az újonnan érkező befizetésekből vásárolhatnak. A magánkasszák tagdíjból származó bevétele pedig havonta mintegy 30 milliárd forint, ami normál esetben még az állampapírok napi aukciós összegét sem éri el.
