Ágazati becslések szerint átlagosan minden negyedik építőipari megbízásnál megjelenik a jogtalan előnyszerzés vagy a jogtalan előny biztosítása, ez az országos építési szerelési tevékenység teljesítményének 3-4 százalékát, mintegy 60 milliárd forintot jelent évente. A név nélkül nyilatkozó vállalkozók szerint a jogtalan előnyhöz juttatás, a bennfentes információk közlése a közbeszerzésben az átlagosnál gyakrabban fordul elő, és minél hosszabb, valamint minél több szereplős az építési folyamat, valamint minél bonyolultabb az előállított végtermék, a kapcsolódó költségeknek annál nagyobb hányada korrupciós pénz.
A gyakorlatban a jogosulatlan előnyszerzést vagy -nyújtást nem mindig kíséri pénzmozgás. Azon megbízások aránya, ahol a forintok is ténylegesen egyik zsebből a másikba vándorolnak, a munkák ötödére rúghat. A gyakorlatban a legnagyobb mozgástere általában a közbeszerzésben érintett generálkivitelezőnek van, és a szakmában úgy tartják, hogy az üzlet megszerzéséért a megbízás értékének 3-10 százalékát kérik azok, akiknek erre lehetőségük nyílik. Az építőiparon belül az egyes alágazatok között azonban nem figyelhető meg szignifikáns különbség.
A felmerülő többletköltség az ágazat ma már alacsony jövedelmezősége és az irreálisan alacsony vállalási árak miatt egyre nagyobb feszültséget okoz, hiszen e terheket nemcsak kitermelni nehéz, hanem elszámolni is. Az építőipar - éppen az ágazatot sújtó forrásszűke miatt - más szektoroknál kevésbé képes a korrupciós pénzeket kifinomult, kifehérített módon kezelni, szakértő vagy lobbista cégeken keresztül legalizálni - vélik lapunk forrásai.
