Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fatér Gyula, a Budapest Bank igazgatósági tagja, az alapkezelő vezérigazgatója szerint a térséget, benne Magyarországot várhatóan kevésbé érinti a pénzügyi válság. Ez a finanszírozási költségek növekedésén és a piacokon erősödő általános bizalmatlanságon keresztül fejt majd ki negatív hatást a bankszektor nyereségességére. Az angolszász pénzpiacoktól eltérő üzleti modell és az értékpapírosítás alacsonyabb szintje jelentősen tompítja a hatásokat, így - tette hozzá - bankcsődök sorozatára nem kell számítani. A hazai bankok azonban várhatóan tovább szigorítják hitelezési gyakorlatukat és igyekeznek diverzifikálni finanszírozási forrásaikat. Az OTP elemzési központjában is csak közvetett érintettségről beszéltek. A bankrendszer forrásköltségeinek emelkedése mellett előfordulhat, hogy a nyugat-európai tulajdonban lévő bankok anyabankjai mérséklik a magyarországi leányvállalatuknak nyújtott források mennyiségét. Ezek együttesen - vélik a legnagyobb magyar banknál - a hitelkamatok emelkedését eredményezik majd, ami a hitelkeresletre hat negatívan. Másrészről a szűkülő források arra késztethetik a bankokat, hogy a kevésbé jövedelmező hitelezési területekről a forrásokat a profitábilisabb területek felé irányítsák. Ez főként a vállalati szférának nyújtott hitelkínálat mennyiségét érintheti negatívan.
A jelzálogpiaci válság enyhülését a Commerzbank a jövő év közepére várja. A jelenlegi probléma Magyarországon - fejtette ki Lovas Emese üzletfejlesztési igazgató -, hogy a legtöbb bank komoly forráshiánnyal küszködik. Problémás terület az építőipar és az ingatlanfinanszírozás is, ahonnan már több pénzintézet is kivonult. Ez maga után vonhatja azt, hogy a megrendelési állomány csökkenésétől és a körbetartozásoktól szenvedő iparágban most azok a cégek is nehezen tudnak talpon maradni, amelyek jó minősítésűek és lukratív megbízásaik vannak. Egy-egy nagy cég eleve több bankkal dolgozik, s ha az egyik kapcsolat "kiesik", a másik bank nem mindig tudja pótolni a keletkező forrásigényt - például a már kihasznált nagyhitel-korlát miatt.
