Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A javaslat szerint meghatározott (lásd táblázatunkat) adómentes természetbeni juttatások, adómentes bevételek után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség lépne be, ezzel egyidejűleg megszűnne az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása. Az ötven főnél többet foglalkoztató vállalatok számára kedvező lehet ez az intézkedés - állította lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. A korlát megszüntetése különösen a felső vezetők (a cégnek a munkabérnél jóval olcsóbb) pluszjavadalmazását könnyítenné meg. Azoknál a vállalkozásoknál azonban, amelyeknél korlátozottak az anyagi lehetőségek, a 11 százalékkal egyszerűen csökkentik a munkavállalóknak ilyen címeken eddig juttatott összeget. Zara felhívta a figyelmet még egy lehetséges következményre: a frissen kivetett adó hatására a teljes összeget inkább "zsebbe" adják majd a foglalkoztatók.
Szakértők szerint az intézkedés véget vethet az üdülési csekk utóbbi időben tapasztalt "szárnyalásának", de az étkezési utalványoknál is alaposan megnyirbálhatja a lendületet. A legjobban azonban úgy tűnik, a pénztárak sérelmezik a tervezett intézkedést.
A munkáltató nyugdíjpénztári hozzájárulása alapvetően egy későbbi, esetenként évek vagy évtizedek múlva bekövetkező fogyasztáshoz járul hozzá, ennek az ehóval való azonnali terhelése ellentmond annak a közel két évtizede megfogalmazott és azóta is folyamatosan hangoztatott kormányzati célnak, amely szerint erősíteni kell a társadalom tagjainak öngondoskodását - hangsúlyozták a Stabilitás Pénztárszövetségnél. A társadalom nagy ellátórendszereinek megfelelő működése, kiadásainak csökkentése csak akkor érhető el, ha helyette kialakulnak azok az alternatív működési formák, amelyek a helyükbe léphetnek. Ez a javaslat pedig Juhász Istvánné főtitkár szerint ennek éppen az ellenkezőjét fogalmazza meg. A hosszú távú (társadalmi) stratégiai célokat semmiképpen nem szerencsés az azonnali fogyasztással (a cafeteria több eleme is ilyen) azonosan kezelni az adózásban. Az "összemosás" azt eredményezheti, hogy a pénztártagok és munkáltatók kivonulhatnak a rendszerből, és helyette olyan - általában konvertálható - juttatásokat határoznak meg (tulajdonképpen maguknak), amelyek ugyanakkora közteherrel azonnali rendelkezési jogosultságot eredményeznek, és ez közvetlenül le is csapódik majd a fogyasztásban. Az biztos - summázta Juhászné -, hogy ez a terv nem a gazdaság kifehérítését célzó törekvéseket erősíti.
Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke is a fekete-szürke zónába terelést említette az egyik következményként. Operettbe illőnek tartja ugyanakkor azt a gondolatot, hogy az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás után is kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Szerinte ez az intézkedés azt üzenné az öngondoskodni akarók számára, hogy ez extra kiadással jár, amit az állam a reformálásra képtelen magyar egészségügybe forgat vissza.
