Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Almaügyben elsősorban az agrártárcának és a termelőknek főhet a fejük, ugyanis bár a blokád érinti a feldolgozókat, meglehetősen nyugodtan nyilatkoznak arról, mi lesz, ha nem kapnak az importtal megegyező árú magyar almát, mellettük pedig a kereskedőket is kihagyták a mostani csatározásból. Piaci megfigyelők szerint a dinnyebotrányban napvilágra került nagykereskedelmi árképzési stiklik miatt nem akarta senki sem belekeverni a kereskedőket az almaháborúba, különösen hogy a kiskereskedői háttér még jól jöhet az agrártárcának és a termelőknek egyaránt.
Boros Péter, a Co-op Hungary Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint a gyümölcs felvásárlási árának feltornászására nem jó megoldás a blokád. A beszállítót semmi sem tartja vissza attól, hogy import almavelőt vásároljon és azzal teljesítse szerződéses kötelezettségeit. Így az üzletekben nem várható almaléhiány, illetve az ellátás akadozása olyan termékekből, amelyek almapürét vagy almalevet tartalmaznak. A piackutatók adatai szerint az almalé üdítőital-ipari szerepe egyébként sem pótolhatatlan, a rostos levek 45-50 milliárd forint forgalmú piacából az almalé részesedése 14 százalék. Más kereskedők szerint a termelők maguk alatt vágják a fát. Ha nem adják el a terméket, nem keresnek a termésen semmit. Ha eladják, nagyobb mennyiségben értékesíthetnének és többet kasszírozhatnának. (Lényegében ez történt a meggypiacon: aki a tüntetés helyett inkább az értékesítés mellett döntött, az nagyobb bevételre tett szert.)
Az almaügyben az Országos Kereskedelmi Szövetség egyelőre nem kívánt hivatalosan megszólalni, ugyanis Vámos György főtitkár szerint a téma meglehetősen kényes, véleménye szerint nem szakmai, hanem politikai kérdésről van szó. Az pedig senkinek sem állhat érdekében - tette hozzá -, hogy a hazai termelői háttér megszűnjön.
A kereskedelmi láncok szerint is kényes a helyzet; a hallgatás érthető, hiszen senki sem szeretne olyan botrány részesévé válni, mint az Auchan a dinnyeborogatásnál. Ám annak azért hangot adtak, hogy a piaci szabályok a termelőkre is vonatkoznak, nemcsak a kereskedőkre, s ha egy termékből az uniós piacokon hirtelen jelentősebb árualap képződik, akkor természetes, hogy lefelé megy az ára. Ám amikor szűk az árualap, mint például tavaly a gabonánál vagy tojásnál, akkor felfelé tart az ár. Ezzel a termelőknek is úgy kellene együtt élniük, mint a kereskedőknek.
