Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Évente 250-300 ezer darab új kerékpár talál gazdára Magyarországon, ez már évek óta állandó mennyiségnek mondható. A vásárlók többsége mindmáig a mountain bike típusú kerékpárt keresi, annak ellenére, hogy Magyarországon az átlagos útvonalakat figyelembe véve nincs szükség a terepre való biciklikre. A forgalom kilencven százalékát teszik ki a mountain bike-ok, annak ellenére, hogy más típusokat is forgalmazunk - mondta lapunknak Medgyes Dénes, a Decathlon Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója. Véleménye szerint kell még idő, mire mindenki megtalálja a magának való biciklit.
Nemcsak a sportáruházakban, hanem a szaküzletekben is hasonló az arány, bár ott már észrevehetően nő a városi vagy az úgynevezett trekking típusok aránya. Ezek a kerékpárok - mint az a nevük is mutatja - a városba valók, a kerekek nagyobb átmérőjűek, ugyanakkor vékonyabbak is, így sokkal könnyebb tekerni velük.
Nehéz meghatározni, átlagosan mennyit hajlandók áldozni az emberek egy új kerékpárra. Mindenképpen ketté kell választani a biciklitulajdonosokat aszerint, hogy az első vagy már a második, sokadik járművet vásárolják-e. Az első kerékpár általában az olcsóbb kategóriából kerül ki, néhány tízezer forintot szánnak csak rá. A másodiknál azonban sokkal erősebben jelennek meg a minőségi elvárások, vagyis már hajlandók az emberek többet fizetni egy kerékpárért. A következő modellért már 60-100 ezer forintot sem sajnálnak. Persze ez is csak egy trend, a kerékpárvásárlást ugyanis legalább ennyire befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés. Az ország a főváros-vidék különbségtétel mellett kelet-nyugat irányban is kettéoszlik. Nyugat-Magyarországon a vásárlók hajlandók többet fizetni egy-egy kerékpárért, mint az ország keleti felében, ahol az átlag bicikliár 25-30 ezer forint, viszont a nyugati országrészben és Budapesten ennek a duplája - mondta Klimon Péter, a Schwinn-Csepel Zrt. vezérigazgatója. Darabszámra a kerékpáreladások évek óta stagnálnak, ugyanakkor a hipermarketek egyre inkább visszaszorulnak, a szaküzletek folyamatosan növelik forgalmukat. A Schwinn-Csepel például folyamatosan tíz százalék feletti bővülést produkált az elmúlt öt évben, miközben a hipermarketekből szinte teljesen kivonultak. Vagyis a növekedés a szakkereskedésekben még erőteljesebb. A kerékpárok mellett az alkatrészek és kiegészítők piaca az, ami igazán látványosan fejlődik. Ennek egyik oka az, hogy az emberek nem szívesen költenek túl sokat egy teljesen felszerelt kerékpárért, inkább maguk cserélgetik ki a nem túl jó minőségű alkatrészeket jobbra. Összességében persze az olcsó járgányra szerelt új váltó, fék, nyereg, kormány és miegymás többe kerül, mint ha egy készre épített biciklit vásároltak volna meg - tette hozzá Klimon.
Mindezek mellett persze az egyéb csecsebecsékre is szinte korlátlanul lehet költeni: egy jobb minőségű lámpa, egy masszív csomagtartó, egy kilométeróra és egy középkategóriás biztonsági lakat ára már bőven tíz-húszezer forint körül van. A rutinosabbak persze már táska nélkül sem indulnak el, ezek mérettől és típustól függően nagyon különböző árúak. A legkisebbeket, amelyeket a nyereg alá vagy a vázra lehet kötni, ezer forint alatt is meg lehet vásárolni, ebbe a pénztárcán, iratokon, telefonon kívül legfeljebb egy kulcskészlet fér el, de a nagyobb túratáskák jócskán tízezer forint felett kaphatók.
Egyre többen vásárolnak sisakot, speciális nadrágot, mezt, ugyanakkor a cipőkre még nem nagyon áldoznak a kerékpározni vágyók - mondta Medgyes Dénes. Az edzőcipők monopóliumát még semmilyen sportnak nem sikerült megtörnie, vagyis egyelőre sem a kerékpároscipők, sem a futócipők és más modellek sem nagyon fogynak.
