Június 23-án hirdettek eredményt a Városháza Fórum tervpályázat részvételi szakaszáról. A fővárosi önkormányzat kiírására 27 tervezőiroda jelentkezett, a pontozásos előminősítő eljárás eredményeként közülük húszan kaptak felhívást a második szakaszban való részvételre. Aki élni kíván a lehetőséggel, annak szeptember 23-áig postára kell adnia a Városháza tömb és térségének fejlesztésére vonatkozó tervjavaslatát, vagyis a műemlék épületegyüttes átalakítására, a hivatali funkciók elhelyezésére vonatkozó elképzeléseit, a Károly körút arculatának kialakítását és a Deák tér környékének térszervezési tervét. Az építészszakma egy része több szempontból is aggályosnak tartja a feladatot a rendelkezésre álló idő rövidségére, illetve az elvárt részletesség szintjére hivatkozva.
Finta József, a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. vezetője szerint szükségtelenül sok idő ment el a kissé nehezen értelmezhető kvalifikációra, a nyár közepén megszületett döntés pedig praktikusan azt jelenti, hogy a tényleges munkára alig egy hónap áll az irodák rendelkezésére. Pedig a feladat nagysága, jelentősége és a magyar építészet hírnevét messzire vivő nemzetközi zsűri miatt is kiemelkedő pályaművekre van szükség, olyanokra, amelyek megfelelő választ adnak a területen halmozottan jelentkező városrendezési problémákra.
Ötletpályázat kiírását tartotta volna hasznosnak Zoboki Gábor, a Zoboki-Demeter és Társaik Építész Iroda vezetője. A jelenlegi elvárásoknak megfelelő tervdokumentációban keverednek a globális városrendezési feladatok az építési engedélyezési terveknél szükséges részletes tervre vonatkozó előírásokkal, amelyeknek elkészítése a tervezési piacon legalább 30 millió forintra rúg, ráadásul értelmetlen ezt húsz pályázóval megcsináltatni, amikor úgyis csak egy nyertes lehet. A térség problémáinak megoldásához egy megfelelő városrendezési projekt kell, a nyertessel pedig már elkészíttethetik az engedélyezési terveket. A presztízsértékű meghívásnak azonban vélhetően senki nem fog ellenállni, így viszont előfordulhat, hogy a tervezők a minimálisan elvárt szint elérésére törekednek majd, a mindenképpen jelentkező veszteség csökkentése érdekében - hangsúlyozta Zoboki, aki elmondta, hogy a hasonló tartalmú terv elkészítésénél, a Művészetek Palotája esetében nyolc hónap állt irodájuk rendelkezésére.
A felvetések ellenére sem tervezik a pályázati határidő meghosszabbítását - közölte a Napival Fegyverneky Sándor országos főépítész, a bírálóbizottság társelnöke, aki szerint a szóban forgó második fordulóban elvárt pályázati anyag részletessége ezt nem indokolja. Ugyancsak a határidő tartására ösztönöz, hogy egy esetleges módosítás nyomán a projekt megvalósulása a túl távoli jövőbe veszne. Nem lehet ötletpályázatot kiírni a Városháza Fórumra, mert ez már megtörtént 2005-ben - emlékeztetett Beleznay Éva, Budapest főépítésze. A kiírás részletezettségét a bírálóbizottság és szakértők bevonásával határozták meg, közöttük a Magyar Építészkamara képviselői is helyet kaptak. A jelentkezők múlt hét csütörtökig feltehették kérdéseiket, illetve jelezhették észrevételeiket, ezekre augusztus elején választ kapnak. A határidő egyébként a törvényben meghatározott 60 napos minimumnál - éppen a feladat összetettsége miatt - csaknem egy hónappal több időt hagy a tervezésre. A főépítész szerint a nemzetközi gyakorlatban sem szokásos ennél hosszabb határidőt megszabni. Ugyanakkor valóban célszerű lenne, ha az európai gyakorlathoz hasonlóan nálunk is lenne lehetőség arra, hogy az első kör után már kevesebb iroda dolgozzon a részletes terveken, a magyar közbeszerzési és tervpályázati rendszer azonban ezt nem teszi lehetővé. Beleznay szerint így sem kell attól tartani, hogy az egyetlen nyertes pályázat kivételével a többi tizenkilenc terv és a mögötte álló, egyenként 20-30 milliós munka kukába kerül, mert a kiírás szerint a nyertes tervezőnek az összes jó gondolatot integrálnia kell munkájába.
