Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hatvanhat egységre duzzadt magyarországi barkácsáruház-piacon mindössze hét áruház van, amelyik nem áll közvetlenül versenyben a konkurens lánc boltjával: az OBI hat boltja áll "egyedül", a Praktikernek pedig egy. Az összes többire "ráépített" valamelyik versenytárs. Az elmúlt három évben meglódult piaci expanzió ellenére a szereplők még nem tartják telítettnek a piacot. A Napi adatai szerint 2010-ig a piac öt meghatározó szereplője további 14 egységgel és négy, már létező áruház bővítésével növeli a szegmenst. A hálózatok jelenleg összesen nagyjából félmillió négyzetméter kereskedelmi területet működtetnek, s a becslések szerint és a hozzáférhető adatokat összesítve a területen a láncok nagyjából 180-190 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le tavaly. A teljes piac mérete a szakboltok forgalmával együtt elérheti a 200-210 milliárd forintot.
Bár még egyetlen piackutató sem vállalkozott arra, hogy a transzparens hálózatok mellett a szakboltok által erősen szétaprózott piacot teljes egészében feltérképezze, ám a szakértők egybehangzó véleménye szerint a nagyok expanziója gazdaságilag is megalapozott. A meglehetősen gyengén teljesítő építőipar termelési értéke három év alatt csaknem 500 milliárd forinttal gyarapodott. Az elemzők konszenzusa szerint a barkácsláncok általában 10 százalékig részesednek a piacból, így a többletből 50 milliárd forint forgalmat "foghattak". Az öt szereplő évente átlagosan egy-másfél áruházat épített, amelyek beruházási költsége - az árukészlettel együtt - 2,5-3,0 milliárd forint. Vagyis a piac a hálózatok beruházási terveinek megfelelően bővült. Kérdés azonban, hogy a háztartások lakáscélú kiadásai hosszabb távon hogyan alakulnak. A csúcs három évvel ezelőtt volt, akkoriban az összes barkácsáruház építőanyag-üzletága szárnyalt. Ma továbbra is vezet az építőanyag-profil, de egyre jobban felzárkózik a kertészeti üzletág, miközben nő a barkács- és a szerszámgép-, valamint a lakásdekorációs szegmens is.
Piaci elemzők szerint a barkácsáruházak kínálata a kiskerszegmensben az egyik leghatékonyabban kialakított profil. Az üzletágak ugyanis jól követik a háztartások építőipari szükségleteit, és amikor az egyik üzletág forgalma lefelé menő ágba kerül, akkor egy másiké felfut. (Például házépítési vagy társasházi beköltözési boom idején az építőanyag fut fel, majd miután ez lecseng, meglódul a kertészeti szegmens.) Az előrejelzések szerint a piacon még komoly lehetőségek vannak, mert a barkácsáruházak egy négyzetméterre jutó éves forgalma még csak több mint a fele az élelmiszer-kereskedelmi egységekben mértnek. Így ha a középtávú fejlesztések kifutnak, és 2011 tájékán elkezdődik a konszolidációs időszak, akkor a piacon árrobbanás és a jelenleginél is élesebb verseny kezdődhet el. A várakozások alapján legkorábban három év múlva dőlhet el, hogy a magyar piacon szükség van-e öt láncra.
