Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megelőzve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatát, a magyarországi bankkártya-kibocsátásban érintett bankok úgy döntöttek, hogy július végével felmondják a díjstruktúrára érvényes magyar bankközi megállapodást és erről értesítették a hazai bankkártya-kibocsátásban érintett bankkártyatársaságokat. Most a labda a Visa és a MasterCard térfelén pattog: nekik kell meghatározniuk a jövőben az országon belül érvényes kibocsátói díjakat (interchange fee). Amennyiben a kártyatársaságok úgy döntenek, augusztus elsejétől a magyarországi belső forgalomban is a határokon átnyúló (cross-border) interchange-díjak léphetnek érvénybe. Ezek értéke ma a Visánál 0,5 százalék, míg MasterCardnál - a társaság június 21-i döntése értelmében, amelyet az Európai Bizottsággal való vitájuk lezártáig vállaltak - 0 százalék.
A helyzet azért visszás, mert a kibocsátói díjak mértékéhez valójában a kártyatársaságoknak van a legkevesebb közük: ezt ugyanis a kártyaelfogadó terminálokat (pos) üzemeltető bankok fizetik annak a pénzintézetnek, amelyiknek a kártyájával az adott terminálon a plasztik tulajdonosa fizetett. Bár Magyarországon az elmúlt néhány év során az interchange-díj mértéke 1,7 százalékról 1,2 százalékra csökkent, az EU-országok többségéhez képest még mindig magasabb ez a díj. A magas interchange-díj az egyik fő oka annak, hogy Magyarország lemaradt a kártyaelfogadásban: 1 millió főre vetítve a múlt év végén 4551 terminál üzemelt a hazánkban, szemben az EU 15,4 ezres értékével. A hálózatfejlesztési elmaradás másik hangsúlyos oka ugyanakkor, hogy egészen a közelmúltig lényegében kétszereplős volt a bankkártya-elfogadói piac: csak az OTP és a K&H foglalkozott pos-üzemeltetéssel és válogathatott a partnerek között. Az elmúlt 2 évben azonban több más versenytárs (Budapest Bank, Erste, Takarékbank, UniCredit) is fejlesztésekbe kezdett, aminek eredménye már visszaköszön abban, hogy az üzemelő pos-ek száma a 2005-ös 29 538-ról tavaly év végére 43 370-ra nőtt.
Korábbi körképünkből (Napi, 2008. június 5., 11. oldal) kiderült: a kereskedőktől a bankok átlagosan 2 százalékos jutalékot kérnek (3 százaléknál magasabb díj nem nagyon van a piacon), ezen az összegen belül valóban meghatározó az interchange-díj mértéke. A kereskedelmi bankok egymás közti elszámolásában tavaly becslések szerint 4-6 milliárd forintos bevételt biztosító kibocsátói jutalék viszont jelentősen hozzájárult a bankkártya-kibocsátás és kártyarendszer fenntartásának költségeihez is.
