A 2005-ös kiemelkedő, 245,5 millió darabos forgalom után 2006-ban 3,2 százalékkal csökkent mennyiségben a ruházati piac. A megszorító intézkedések hatására 2007-ben további 2,3 százalékos mennyiségi visszaesést mutatott a szegmens, így a magyar háztartások tavaly 232,1 millió ruházati terméket vásároltak összességében - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet adataiból. Ezzel szemben a ruházati piac mérete értékben kifejezve 2006-ig minden évben növekedett és 2006-ban elérte a rekordnak számító 358,1 milliárdot. A magyar háztartások által ruházati termékekre költött összeg azonban 2007-ben 3,7 százalékkal vissza esett. Egy átlagos magyar háztartás 2007-ben 104 ezer forintot költött ruházatra, cipőre és kiegészítőkre, valamivel kevesebbet, mint 2006-ban. A magyar háztartások ruházati kiadásaik egyre nagyobb hányadát fordítják cipőre: míg ez 2006-ban a ruházatra költött összeg 24,2 százalékát tette ki, 2007-ben már elérte a 25,4 százalékot.
Folyamatosan csökken a felsőruházatra költött összegek aránya, jóllehet továbbra is ez a szegmens adja az értékbeli forgalom több mint ötven százalékát.
A magyar háztartások ruházati kiadásainak több mint egyharmada továbbra is az általános ruházati üzletekben landol. Az elköltött összeg nagyságát alapul véve népszerű beszerzési lehetőséget kínálnak a távol-keleti boltok, illetve az utcai árusok. Habár 2003 óta egyre kevesebbet költenek a vásárlók az utcai árusoknál, 2006 és 2007 között a költések visszaesése megtorpant és szinten maradt. Az egyes üzlettípusokban realizált költések párhuzamban állnak a beszerzések mennyiségével: a legtöbbet általános ruházati üzletekben vásárolták (24 százalék), de a mennyiségalapú forgalomból közel hasonló mértékben részesedtek a távol-keleti üzletek (23 százalék) és az utcai árusok (23 százalék) is. A legnagyobb mértékben - közel 7 százalékkal - 2007-ben az előző évhez képest a munkaruhák átlagára növekedett.
