Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Néhány éven belül önellátóvá kell válnia a Nemzeti Vágtának és erre minden esélye megvan, legalábbis a rendezvény iránt érdeklődők aktivitásából ítélve. Tamás István, az IBS tulajdonosa és főigazgatója, a vágta egyik atyja számításai szerint az eseményre az első évben nagyjából kétszázmillió forintot kell költeni ahhoz, hogy hosszabb távon működőképessé váljon a hagyományteremtő lovasverseny.
Idén a nevezési díjakból és a szponzoroktól - Raiffeisen Bank, MFB és Magyar Turizmus Zrt., Szerencsejáték Zrt. - 500 millió forint folyik be, és 200 millió forintot tesznek hozzá a befektetők, javarészt maga Tamás István. A rendezvény költségvetése így nagyjából 700 millió forint lesz. Ez egy kezdő üzleti vállalkozás, amely a jövőben olyan értékké alakulhat, amely a nemzetközi porondon is megállja a helyét - mondta lapunknak Tamás István, aki személy szerint csak olyan vállalkozásokba fektet, amelyben ötlet, kreativitás és lendület van. A kezdő vállalkozások kockázatosak, de a Nemzeti Vágtában a profitnál sokkal többet lát. Elmondása szerint nem a profitot számolta, amikor belevágott az üzletbe, hanem azt, hogy mennyi embert képes megmozgatni. Az első "körök" után kiderült, hogy önkormányzatok tucatjait érdekelné a lehetőség, annak ellenére is, hogy a nevezési díj kissé borsos az alacsony költségvetésű helyhatóságok számára, de, meglepő módon, senkit sem a kétmilliós beugró izgatott, hanem az, hogy milyen lehetőségekhez juthat ezért a pénzért.
A rendezvény fő vonzereje, hogy az egyik legnagyobb kereskedelmi csatorna felkarolta a közvetítését, ezenkívül az összdíjazás 50 millió forint. Ebből harmincat a győztes vihet el. Az első hatba jutott nevezők lényegében visszakapják a nevezési díjat, de az első tizenhatba jutásért, vagyis a középdöntőbe kerülésért is fejenként egy-egymillió forint jár. Ha a győztes nevezője egy önkormányzat, akkor a helyhatóság további ötmillió forinthoz juthat.
