Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. stabil gazdálkodását hosszú távon meghatározó döntés ugyan nem született a kormányzat és a főváros vezetőinek szombati tárgyalásán, de Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár bejelentette, hogy 10-12 milliárd forintot kaphat a BKV. Ez azonban nem többletforrás, hanem valójában előfinanszírozás, vagyis az állam megelőlegezi azt az összeget, amit a főváros egyes ingatlanainak eladásával teremtene elő. Demszky Gábor főpolgármester az MTI beszámolója szerint a megbeszélések után arról tájékoztatta a sajtót, hogy a főváros kész eladni bizonyos vagyontárgyait, a befolyó 5-6 milliárd forintból pedig a BKV például autóbuszokat vásárolhatna. Korábban Demszky egyébként 18,5 milliárd forintos támogatásért fordult a kormányhoz, de még meg sem érkezett a levele, Veres János pénzügyminiszter parlamenti felszólalásában megüzente, hogy nincs több pénz a költségvetésben a közlekedési vállalat számára. (Miután kiderült, hogy a főváros vezetése pótlólagos állami támogatásért fordul a kormányzathoz, Pécs polgármestere jelezte, hogy ebben az esetben a vidéki közösségi közlekedési cégeket is megilleti az állami forrás.)
Demszky szerint a főváros hajlandó az általa nyújtott támogatás mértékét a kormányzatéval azonos szorzó alapján megemelni, de ezt az ötletet nem támogatta a kormányzati tárgyalódelegáció.
A főpolgármester egyébként még a pénteki BKV-sztrájk idején jelezte, hogy a főváros kész hamarabb átutalni - akár már áprilisban és májusban folyósítani - a közlekedési vállalatnak járó 9,7 milliárd forintos támogatást.
Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője lapunknak elmondta, hogy ez csupán a pillanatnyi helyzetet orvosolná, de nem oldja meg a közlekedési vállalat pénzügyi gondjait, ráadásul a támogatási keret az elmúlt évek során még az infláció mértékével sem emelkedett. És bár a főváros által nyújtott szubvenció sem követte az inflációt az elmúlt években, Demszky azt kérte szombaton a kormánytól, hogy az infláció mértékével visszamenőlegesen emelje meg az állami normatív támogatást. (Erre a kormány nem hajlandó.)
Nemes szerint a főváros említett mintegy 10 milliárdja tőkepótló támogatás, vagyis nem fordítható a cég működésére, csupán kisebb beruházásokra. Nemes egyébként sikeresnek tartja a pénteki sztrájkot, egyebek között azért, mert nagy volt a támogatottsága.
Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese szerint a járművezetők 90 százaléka, a műszaki állománynak pedig körülbelül 50 százaléka sztrájkolt, az adminisztratív munkakörben dolgozók közül viszont szinte senki sem. Pénteken a cég éves 55 milliárd forintos bérköltségének - a sztrájkolókra eső - egynapi összegét spórolta meg a társaság, emellett takarékoskodott a gázolajjal és a villamos energiával is, vagyis összességében 120-130 millió forintos látszólagos nyeresége keletkezett a sztrájk idején, ami azért tekinthető csak rövid távú profitnak, mert a munkabeszüntetés miatt az utasok elpártolhatnak a közlekedési vállalattól - hangsúlyozta Regőczi. Ezt pedig a szakszervezetek sem szeretnék. Hogy eredményes volt-e a pénteki sztrájk, azt a következő napok tárgyalásai döntik majd el: kedden újra asztalhoz ülnek a szakszervezetek és a BKV vezetése, de ha továbbra sem sikerül érdemben előrébb lépni, Nemes nem zárta ki egy újabb, akár többnapos sztrájk lehetőségét sem.
A kormányzat és a főváros közti szombati megbeszéléseken egyébként az is felmerült, hogy a kerületi önkormányzatokat is be kellene vonni a BKV eltartásába. Erről tovább tárgyalnak még.
