Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A villamosenergia-piac januári megnyitását követően felerősödtek az olykor akár 40-50 százalékos áremelkedést bíráló hangok. Bár részben mindegyik megállapítás helytálló, egyes vélemények szerint a hazai árszint nem az MVM hosszú távú áramvásárlási szerződései (htm-ek) miatt ugrott az egekbe, sőt éppen ezeknek a szerződéseknek - amelyek többségét már az uniós elvárásoknak megfelelően újratárgyalták - sikerült némileg visszafogni az árnövekedést.
Azt a szakértők is elismerik, hogy az 1995-ös privatizációs szerződések mellett kötött egyezmények eleinte tényleg jókora nyereséget biztosítottak a külföldi befektetőknek, ám az utóbbi években megfordult a trend és már a fogyasztók is élvezhették az árvisszafogó hatását. Érdekes, hogy épp a liberális gazdasági tárca szerette volna legjobban felbontatni ezeket a szerződéseket, ám ezt leginkább a szocialista képviselők ellenezték - nem is került be az elfogadott jogszabályba. A htm-ek újratárgyalását ki is vették a GKM kezéből és a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe került - ezzel alaposan "szétbombázták" a GKM törvénytervezetét. (Részben ezzel indokolta lemondását Felsmann Balázs szakállamtitkár.)
Amikor sokak szerint már beállni látszott a piac, akkor jelentette be a miniszterelnök, hogy az MVM piaci erőfölénye, a drága áram, valamint a htm-ek miatt átalakítja az MVM-et és meneszti vezérigazgatóját. Történt ez akkor, amikor az MVM közölte, hogy befejeződött a htm-ek újratárgyalása, melynek során az erőművek többségével sikerült is megállapodniuk.
A Mátrai Erőmű 1995-ös hosszú távú szerződését először 1997 augusztusában módosították, amikor a retrofit (kéntelenítő)-beruházás elkészült - mondta a Napinak Valaska József, az igazgatóság elnöke. A szerződést tavaly, a megváltozott feltételek miatt újratárgyalták, a szeptember 3-án parafált szerződéssel szemben az EU nem emelt semmilyen kifogást. A módosítás lényege, hogy a korábbi ellátásalapú szerződés termékalapúvá vált - ez az árakra vonatkozóan azt jelenti, hogy egyik fél sem jár sem jobban, sem rosszabbul, viszont az államnak semmilyen kompenzálást nem kell fizetnie a szerződés felmondásáért (az egyezmény egyébként középtávú, közel öt évre szól).
A Dunamenti Erőművel viszont nem sikerült újratárgyalni a htm-eket. Az erőmű 1995-ben a hat darab, 215 megawattos F blokkra és a 220 megawattos G2 blokkra szerződött - tudtuk meg Kuhl Tibor vezérigazgatótól. Az F blokkok szerződését 2001-ben módosították, amikor megvalósult a retrofitprogram. A G2 blokk szerződését ennél korábban, 1998-ban tárgyalták újra, amikor elkészült a kombinált ciklus. A privatizációs szerződés 2006-2007-ben viszont számos ponton nem teljesült, ezért a belga tulajdonos, az Electrabel választott bírósági eljárást kezdeményezett a magyar állam és az MVM ellen. A per máig nem zárult le és nem tárgyaltak a hosszú távú áramvásárlási szerződések megváltoztatásáról sem.
