- Egy éve tölti be a BKV vezérigazgatói tisztségét. Mit sikerült elérnie ez idő alatt?
- Amikor megérkeztem a céghez, azt láttam, hogy mielőbb el kell indítani egy pénzügyi stabilitási programot, mert a társaság a korábbi struktúrában elérte működőképességének határait. Tavaly új szervezeti modellt hoztunk létre, a munkavállalók számát - köztük vezetőkét is - ezer fővel csökkentettük, és felkészítettük a céget arra, hogy lehetőleg önmagától ne termeljen további veszteségét. Ha nem tettünk volna semmit, akkor most 20 milliárdos hiányról kellene beszélnünk.
- És sikerült megállítani a veszteség gyarapodását?
- Tavaly ugyan 2006-hoz képest még nőtt a veszteség - mínusz 11 milliárd forint alatt marad a társaság egyszeri költségek nélkül számított üzemi eredménye -, de az üzleti tervben meghatározott szint alatt maradt hitelállományunk: a 2007-re betervezett 78 milliárdos hitelállomány helyett 75,7 milliárddal zártuk az évet. Az elmúlt évben számtalan nem kalkulálható hatás is érte a céget, például az üzemanyag árának változása, a bérkifizetést érintő jogszabályi változások; ezek az előzetes tervek szerint 6 milliárd forinttal rontják majd még 2008-ban is az üzemi eredményt, így 8,9 milliárd forint üzemi veszteséggel számolunk. De ezek az összegek még javulhatnak a végleges üzleti tervünkben.
- Hogyan tovább, vagyis milyen lépésekre készül?
- További hatékonyságjavító intézkedéseket vezetünk be, folytatjuk a beszerzési folyamatok felülvizsgálatát, a tavalyi után újabb csoportos létszámleépítési programot is végrehajtunk. Ez több száz főt érint, főleg a kiszolgáló területeken, a járművezetők körében viszont nem várható csökkentés. Mindezek mellett 2008-ban hozzá tudunk kezdeni azokhoz a látványos feladatokhoz, amelyek teljesítését az utasok is észreveszik majd.
- A BKV a fővárosi közgyűlés áldásával januártól 13 százalékkal növelte tarifáit. Ennek milyen hatása lehet a bevételükre?
- Az áremeléseknek mindig van fogyasztáscsökkentő hatásuk. A tarifaemelést megelőző optimalizációs számítás eredményeként arra jutottunk, hogy ennél az értéknél van az az optimum, amelynél még többletbevétel várható, tehát nem növekszik brutálisan a közösségi közlekedést elhagyók száma. Ezt az is igazolja, hogy az idén több éves bérleletet adtunk el, mint tavaly.
- A tarifaemelést egyelőre nem kíséri a közlekedési járatok átalakítása. Mikor várható ezen a téren változás?
- Budapest közlekedési hálózatához 1995 óta nem nyúltak hozzá, miközben az élet jelentősen megváltozott a fővárosban. Legalább tízévente szakmai szempontból is szükség van felülvizsgálatra, erre készülünk most. Minden bizonnyal csökkenni fog a teljesítményünk, de ezt nem az utasok kárára akarjuk végrehajtani, tehát például párhuzamos járatokat szüntetünk majd meg. Valószínűsíthetően márciusban készül el az a hálózati terv - figyelembe véve az eljutási időt, az utas kényelmét és a környezetvédelmet is -, amelyben már konkrétumok is szerepelnek, bevezetése pedig folyamatos lehet.
- Egyesek szerint a jelenlegi tarifák már európai szintűek, miközben a szolgáltatás színvonala elmarad attól. Ön szerint hol vannak hiányosságok?
- Az elmúlt évek korlátozott beruházási lehetőségei miatt az autóbuszok átlagéletkora 14-15 év körüli, nem ritka a 30 év körüli trolibusz, a HÉV- és metrókocsik egy része szintén ilyen korú. Emiatt lépnünk kell, de csak hosszú távú fejlesztésről vagy felújítási programról lehet szó. 60-70 használt csuklós autóbuszt még az idén szeretnénk beszerezni. Infrastrukturális lehetőségekben is gondolkodunk, szóba került például az 1-es, a 3-as és a 42-es villamosok pályáinak meghosszabbítása, illetve az utastájékoztatási rendszer kialakítása. Az ezekre vonatkozó uniós pályázatainkat már elfogadták.
- Mikor kezdődik például az utastájékoztatási rendszer kialakítása és mekkora beruházást igényel?
- Még az idén elkezdjük és jövőre befejezzük a beruházást, amelynek keretében mind a háromezer járművünket felszereljük fedélzeti komputerrel. Ezek műholdas kapcsolaton át folyamatosan tájékoztatást adnak az adott jármű helyzetéről, sebességéről a központi számítógépnek, ez pedig összeveti az adott forgalmi szituációt a menetrendben rögzítettekkel, regisztrálja a késéseket, az eltereléseket, s ezekről információt küld a megállókba, sőt sms-ben is lehet majd tájékozódni a járatokról. A Volánbusszal és a MÁV Starttal történt megállapodásunk alapján régiós szinten működik majd az új rendszer. Összességében ez tízmilliárdos beruházás, amelynek 20 százalékos önrésze mellett a fennmaradó hányadot uniós forrásokból fedezzük.
- Az sms-ben való jegyváltás lehetőségét már korábban szóba hozták. Hol tart ennek előkészítése?
- Március-április körül tarthatnak ott a tárgyalások a mobilszolgáltatókkal, hogy ezt az újítást bevezethessük. Néhány százalékos pluszköltséget jelent majd az utasoknak, hogy mobiltelefonjukkal vásárolhatják meg a jegyüket.
- Célszerű most ebbe belevágni, amikor a BKV újra készül az elektronikus jegy bevezetésére?
- Igen, mert ez az első lépés abban az irányban, hogy az utasok hozzászokjanak az igénybevétel-alapú fizetéshez, ami ez esetben időalapú lesz, vagyis az illető a vásárlástól számított meghatározott ideig használhatja a közlekedési eszközt. Szerintem megteremthető a két rendszer együttes működésének lehetősége.
- Mikor vezethető be az elektronikus díjfizetési rendszer?
- A BKV testületei már elfogadták a koncepciót, most a tulajdonosi döntésre várunk, utána azonnal el tudjuk indítani a közbeszerzési eljárást. Mai menetrendünk szerint 2009 végére a HÉV és a metró szerelvényein, 2010-ben pedig a felszíni közlekedési eszközökön jelenhet meg az elektronikus jegy.
- Apropó, jegyvásárlás. A BKV januártól átállt a 30 napos bérletre, amely esetében az utasok határozhatják meg, mikortól legyen érvényes a bérletszelvényük. Számítanak-e arra, hogy február elején a januárihoz hasonló sor áll majd a bérletpénztáraknál? Hogyan tudnak változtatni a korábbi állapotokon?
- A sorok azért alakultak ki, mert a gondos tájékoztatás ellenére sem volt egyértelmű minden utasunk számára ennek a bérletfajtának az előnye. Sokan és sokat kérdeztek, ezért kellett várakozni. Mindent megteszünk, hogy csökkentsük a várakozási időket.
- Mikor derül ki, hogy melyik cég vásárolhatja meg a bliccelők pótdíjtartozásainak behajtását?
- Az összeg nagysága miatt ez a téma az igazgatóság elé kerül, és várhatóan februárban jelenik meg a faktorálásra vonatkozó közbeszerzési pályázat. Négy, négy és fél éves tartozások behajtására írjuk majd ki a pályázatot, aminek nominális értéke négymilliárd forint körüli. Vannak tehát még tartalékaink, amelyekkel tovább javítható a cég eredménye.
