A magyar pénzintézetek többsége elégedetlen azzal, ahogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hozzááll az illegálisan szerzett jövedelmek tisztára mosása elleni küzdelemmel kapcsolatos iparági problémákhoz – derült ki az Ernst & Young saját ügyfelei körében végzett felméréséből. Ennek ellenére a megkérdezettek csaknem 60 százaléka szerint szakmailag megalapozott lesz az az őszre várható jogszabály-módosító javaslat, amely a pénzmosás elleni EU-direktíva harmadik verziójának magyarországi átültetésére irányul. A bankok csaknem 90 százaléka szerint a PSZÁF-nak komoly kihívást jelent majd annak ellenőrzése, hogy eleget tettek-e az új jogszabályban foglalt szabályoknak. A többség szerint a növekvő átláthatóság néhány szereplőnél aggasztó eredményekhez vezethet, mert nagyobb pénzmosási kockázatot kell majd kezelniük.
A megkérdezettek csaknem 80 százaléka szerint Magyarországon az új EU-direktíva átvétele kapcsán csökken majd a törvénytelenül szerzett jövedelmek legalizálásának lehetősége, és kétharmaduk szerint saját ügyfélportfóliójuk minősége is javulhat. A pénzintézetek mindössze negyede mert úgy nyilatkozni, hogy az új szabályozás miatt rá háruló többletköltségeket ügyfeleire hárítja majd díj- és jutalékemelés formájában. A nyugat-európai tapasztalatok szerint a várható közvetlen költségek több százezer eurós nagyságrendet érhetnek el. Míg a felmérésben részt vevő más országok – Szlovákia, Szlovénia, Csehország – pénzintézetei szerint az egyik legnagyobb problémát a politikai szereplők és családtagjaik figyelése jelenti majd, addig a magyar lista élén az ügyfél azonosítása, a vagyon eredetének feltárása és a gazdasági tevékenység megbízható feltérképezése áll.
