Az utóbbi néhány évben jelentősen átalakult a határ menti bevásárlóturizmus, mivel a szomszédos országokban is sorra nyíltak meg a nemzetközi kereskedelmi láncok áruházai. Az élelmiszer-kínálat is hasonló, a magyar beszerzési láncok export-import tevékenysége felerősödött, és a termékek közötti árkülönbség nem olyan mértékű, hogy megérje 20-30 kilométert utazni érte. Emiatt rendre elmaradnak a külföldiek, hiszen már otthon is megkapják azokat a márkákat vagy termékeket, amelyekért eddig ide jöttek. Ráadásul az utóbbi időben Magyarország drágább lett, így elmúlt ez a varázs is – mondta Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azonban hozzátette, a bevásárlóturizmus mint jelenség természetesen létezik. Az itthoni árszint miatt jellemzőbb viszont a kiutazók bevásárlása, mint a beutazóké.
Újra megerősödött viszont a szervezett bevásárlóturizmus. (Emlékezetes, hogy a kilencvenes években a magyar utazási irodák szerveztek Isztambulba bevásárlótúrákat városnézéssel vegyítve. Hasonló utakat szerveztek a lengyelek Budapestre, és persze ott is volt isztambuli „járat”.) Most az ukránok jönnek előszeretettel Magyarországra vásárolni, hiszen arrafelé kevés az olyan bevásárlóközpont, mint itthon, és nem jutnak olyan termékekhez, mint itt. Éppen ezért a magasabb árfekvésű termékeket is szívesen megvásárolják. A buszjáratok állandó látogatottságot és bevételt jelentenek az üzleteknek, de hogy mekkora forgalmat generálnak a bevásárlóturisták, senki sem tudja. Vámos szerint nincs olyan számítási módszer, amellyel megállapítható lenne, évente mennyivel növeli vagy éppen apasztja a teljes kiskereskedelmi forgalmat a bevásárlóturizmus.
