Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon az eldobható (pet) palackok visszagyűjtési aránya meglehetősen alacsony: a polcokra kerülő mennyiség 20 százaléka, mintegy 200 millió palack jut vissza az újrahasznosítási rendszerbe. Viszkei György, az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója szerint az ország nagyjából 55 százalékos szelektív hulladékgyűjtési lefedettségével indexálva ez az arány 35-40 százalékos, innen nézve tehát nem olyan rossz az arány, de a kibocsátott mennyiség zömét a lakosság továbbra sem szelektálja. Viszkei szerint 8-10 év kell, hogy a fogyasztók elfogadják és magukénak érezzék a szelektív hulladékgyűjtési rendszert, ebből eddig 3-4 év telt el. A visszagyűjtött palackokat teljes egészében újrahasznosítják – tette hozzá az igazgató –, az értékes hulladék textilipari alapanyagként szolgál.
A közvetlen kibocsátók, ásványvíz- és üdítőital-palackozók a környezetvédelmi szabályoknak megfelelően fizetnek a közhasznú társaságnak a visszagyűjtési rendszerért. (Egész pontosan az Öko-Pannon Kht. rendszerének segítségével elérhető az a visszagyűjtési arány, amely mentességet ad a termékdíj alól. Ezt szigorítja az italcsomagolásokra fogalmazott passzus, amelynek a sörösökön kívül csak egy-két gyártó felelne meg.)
A kereskedők és gyártók szerint nem is feltétlenül a termékdíjjal van a probléma, sokkal inkább a környezetvédelmi köntösbe bújtatott italcsomagolási adónemmel, amely a pet-kibocsátás visszaszorítására irányul. Ám a szabályozó ezt nem érte el, az eldobható palackokba csomagolt italok forgalma tovább erősödött, a kibocsátott palackok visszagyűjtése szignifikánsan nem növekedett, holott a feldolgozóipar kész az együttműködésre, ami az ő értelmezésük szerint a hulladékot visszagyűjtő szervezet támogatását jelenti és a nem a központi költségvetés gyarapítását.
