Kultúraváltásra lenne szükség – gondolkodott hangosan Dobrev Klára, az Egészséges Településekért Alapítvány kuratóriumi elnöke azon a rendezvényen, amelyen a vállalatok társadalmi felelősségvállalási (CSR) programjait irányító vezetők és a sajtó képviselői fejtették ki nézeteiket a terület problémáiról. Egyes vélemények szerint az az alapvető hiba, hogy sokan a CSR-t reklámértéke szerint kezelik: az egészség- és közösségfejlesztő programok támogatásától a marketingértékben akarnak valamit „visszakapni”. Ilyenkor fordulhat elő, hogy a támogatásra érett társadalmi problémára önmagában kevesebb pénz jut, mint magára a támogatási programot népszerűsítő reklám- és sajtókampányra. Persze ellenpélda is akad: a kuratórium tagjai és a vállalatok képviselői az elmúlt időben több kistelepülés szépítésében vettek részt személyesen, és arra is egyre több példa van, hogy vállalatvezetők önként, társadalmi munkában segítenek egy-egy társadalmi szervezetnek, intézménynek – például gazdálkodási tanácsokat adva – vezető testületi tagként.
Ugyanakkor védhető az az álláspont is, amely szerint önmagában a társadalmi felelősségvállalás, a nyitott közösségi politika nem hír – pedig ahhoz, hogy tényleg társadalmi méreteket öltsön ez a fajta közösségi politika, fontos lenne, hogy megismertethetők legyenek a pozitív példák. A sajtó azonban ezekről az eseményekről nem vagy csak hézagosan tudósít, a témával foglalkozó szakmai anyagok, mellékletek – legyen szó akár az írott, akár az elektronikus sajtóról – csak támogató bevonásával kaphatnak publicitást.
