Megtört a főváros vásárlóerejének több éve tartó felfelé ívelése, a 2007-es évközi adatok szerint 0,7 százalékponttal csökkent a mutató – derült ki a GfK Hungária tanulmányából. A kutatók szerint szembeötlő, hogy az eddig vezető vásárlóerejű öt megyéből háromnál is visszaesés volt. Az élmezőnyből Győr-Moson-Sopron és Pest megye indexe erősödött, míg Budapest mellett Vas és Fejér megye értéke is csökkent. Összességében pedig kilenc megyében (plusz Budapest) esett a mutató, míg tízben nőtt.
A top–5 körében az indexek csökkenése egyértelműen a megszorításoknak tudható be. Itt az ipar és a szolgáltatószektor egyaránt jelentős súlyú, mivel pedig ezekben nem volt kiugró gazdasági fejlődés, szinte azonnal kézzelfoghatóvá vált a megszorítások hatása az elkölthető jövedelmekben. A Nyugat-Dunántúlon csak három megye (Zala, Veszprém és Győr-Moson-Sopron) mutatott javulást. Az utóbbiban az ipari fejlődés, az előző kettőben pedig a turizmus és a szolgáltatószektor erősödése tolta felfelé a lakosság vásárlóerejét. Közép- és Kelet-Magyarországon viszont hét megyében is javult a helyzet, így egyfajta felzárkózás történt.
A megyei vásárlóerő-index látványos „adathalmazjáték”, amely jelzi, hogy az ország egyes régiói merre tartanak. Ám a kereskedelmi cégek ennél egzaktabb számokkal dolgoznak. Ráadásul a kiskereskedelmi vállalkozások rendszerint igyekeznek függetleníteni magukat a vásárlóerőtől, ami a legnagyobb láncoknak jellemzően sikerül. A Tesco-hálózatban például 2007-ben egyelőre nem hozott fogyasztáscsökkenést a megszorítás – tudtuk meg Hardy Mihály szóvivőtől, aki szerint a forgalomnövekedés náluk infláció feletti. Most az látszik, hogy a kisebb üzletek hozzák a jó formát, függetlenül a megye átlagos vásárlóerejétől. Ennek oka, hogy a kisebb – 3-5-7 ezer négyzetméteres – egységek a települések belsejében helyezkednek el és megtalálják a célközönséget. A Tesco adatai szerint idén a nagy alapterületű üzletekben csökkent a vásárlások száma, miközben az úgynevezett kosárérték növekedett, vagyis a háztartások a járulékos költségeken spórolva kevesebbszer mennek nagy alapterületű üzletekbe.
A Spar-hálózat sem kifejezetten érzékeny a vásárlóerő-eltérésekre. Laber Zsuzsa kommunikációs igazgató szerint a rosszabb mutatójú településeken igyekeznek több akcióval megfogni a vevőket, de ezt nem a vásárlóerő-indexre, hanem az üzletek kosárértékének alakulására alapozzák. Az elektronikai termékeknél azonban érzékelhető a GfK-mutató alakulása: a gyengébb területeken ugyanis más termékek fogynak, de meglepő módon a darabszámban nem különbözik az eladás. Rohrböck András, az Euronics-lánc ügyvezető igazgatója szerint a kisebb vásárlóerejű településeken az eladáshelyi kommunikációval – például a plazma- helyett a hagyományos tévé reklámozásával – tudják vonzani a vevőket, persze több akcióval.
