Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Európában a magyar vállalatvezetők vélik leginkább azt, hogy a fizetési kockázatok növekednek a következő években – jelentette ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia magyar leánycégének ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor a felmérésekből az is jól látható, hogy a magyar cégvezetők még mindig elégtelenül kezelik a késedelmes fizetéseket: 2004-hez képest a 90 napot meghaladó lejárt követelések aránya 11 százalékról 17 százalékra nőtt. A tavaly őszi felméréshez képest a 120 napot meghaladó lejárt tartozások aránya a kinnlevőségek között 8,7 százalékról 10,7 százalékra nőtt, ami Felfalusi szerint annak jele, hogy a vállalkozások inkább nem írják le a lényegében behajthatatlan követeléseiket. Így kevésbé kedvező adat, hogy a leírási veszteség a múlt őszi 2,9 százalékhoz képest 2,3 százalékra mérséklődött. Az ügyvezető szerint a leírási veszteség egyszázalékos tényleges csökkentése egy-egy vállalkozás esetében átlagosan 20 százalékos profitnövekedéssel járna.
A magyar vállalkozások a maguk 45,1 napos átlagos fizetési időtartamukkal az európai középmezőnyben foglalnak helyet, bár a mediterrán országok gyakran 60 nap feletti eredménye miatt 58,6 nap az európai átlag. A múlt őszi felméréshez képest Magyarországon két nappal nőtt az átlagos fizetési időtartam. Az Intrum adatai szerint a 25 vizsgált ország közül mindössze hatban nőtt 2004 és 2007 között a fizetési kockázat; közülük Dánia, Finnország és Izland ezzel együtt is a legkevésbé kockázatos államok közé tartozik, a franciáknál pedig minimális a romlás. A másik két állam Olaszország és Magyarország, ám az olaszokról tudni kell azt, hogy a romlás ellenére továbbra is csak a követelések 1,3 százalékát kénytelenek leírni a cégek.
