Meg kell ismerni a pontos feltételeket, csak utána lehet dönteni az üresen maradó kormányzati épületekről – mondta kérdésünkre Hajnal István, a Biggeorge’s NV Zrt. vezérigazgatója. Szerinte első látásra elhamarkodottnak tűnik a projekt, kétségesnek tartja, hogy a kitűzött határidőig elkészül a beruházás. Problémát jelent ugyanis, hogy egy szimpla irodaház létrejötte a fejlesztésről szóló döntéstől számítva legalább kétév.
Egy ilyen nagyszabású beruházás valamennyi fejlesztő és kivitelező cég fantáziáját megmozgatja, s az üresen maradó épületek is sok befektető érdeklődését felkeltik majd, ám hasznosításuk meglehetősen bonyolult kérdés – tette hozzá Hajnal István. Az épületcsoportból csak néhány alkalmas arra, hogy irodaházként működjön tovább, nagy részük ugyanis nem felel meg a hatékony, modern irodaház feltételeinek – vagy irdatlan összegű beruházásra lenne szükség ehhez. Vélhetően szálloda- és luxuslakás-fejlesztők érdeklődnek majd az ingatlanok iránt, de körültekintően kell az eladást megoldani, mert ilyen tömegű ingatlanterület piacra borítása óhatatlanul magában hordozza az árcsökkenés és ezen keresztül kedvezőtlen piaci hatások előidézését.
Az egyéb feltételek jelentős árbefolyásoló tényezőt jelentenek, így például az, hogy az eladás után az állam visszabérli-e az adott ingatlant és ezt követően a vevő mikor kerülhet birtokon belülre – vázolta a helyzetet Salamon Adorján, az Eston vezérigazgatója. Mindazonáltal a többféle értékesítési koncepció azért lehet jó megoldás, mert így a kevésbé értékes ingatlanokon, épületeken is túl lehet adni – mondta a szakember, hozzátéve: fontos kérdés, hogy a szóban forgó tranzakció esetén az értékesebb ingatlan árában mekkora diszkontot jelent egy másik épület.
A CB Richard Ellis (CBRE) már 2005 elején javaslatot tett az illetékes állami szervnek a kormányzati épületek optimális hasznosításával kapcsolatban, a nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég ekkor azt tanácsolta, hogy a kormány adja el az épületeket, majd bérelje vissza – mondta lapunknak Mészáros Margaréta, a cég helyettes igazgatója. Ez azért lett volna kedvező szerinte, mert nem kellene számolni az új épületek fejlesztésének és a költözésnek a költségeivel, valamint a funkcióváltás problémáival. A CBRE helyettes igazgatója más szakemberekhez hasonlóan rámutatott, akár szálloda, akár luxuslakások lesznek az épületekben, a parkolóhelyek hiánya komoly gondot okozhat. Hasonlóan fogalmazott Salamon Adorján, aki a parkolóhelyek kapcsán azt mondta, az volna a legjobb megoldás, ha az értékesítéshez egyéb beruházások, például mélygarázsfejlesztések kapcsolódnának. Mészáros Margaréta szerint más-más időpontban, külön-külön kellene értékesíteni az épületeket, hogy ne legyenek egymás versenytársai. Ha egy időben kerülnének piacra az épületek, akkor is jobb lenne külön kezelve árulni őket, tehát nem együtt, „csomagban”.
