Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alsó hangon 240 milliárd forinttal károsítja meg a napi fogyasztási cikkek területén zajló feketekereskedelem az államháztartást – mondta tegnap az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) klubhajóján Feiner Péter, a szervezet elnöke. Beszédében kitért arra, hogy egyrészt összefogásra van szükség az ellenőrző hatóságokkal, másrészt pedig ahol szükséges, újabb jogszabályokkal kell erősíteni a feketekereskedelem elleni küzdelmet. A szervezet nem csak az államkasszát félti, tagjainak érdekeit is erősen rontja a feketepiac, de a kedvezőtlen megítélés és a zavaros helyzet miatt árt az uniós üzleti lehetőségeknek is. Feiner azt is elmondta, hogy az OKSZ idestova egy évtizede „bombázza” a feketekereskedelem elleni javaslataival a törvényhozást, és bár az elmúlt időszakban csökkent a rejtett gazdaság súlya, a szabályosan működő vállalkozások teljesítményének még így is 15-20 százalékát teszi ki (bizonyos területeken ennél jóval magasabb ez az arány). Vannak olyan feketetermékek (áru és szolgáltatás), amelyek ötven- vagy akár százszázalékos előnyre tesznek szert a legálisakkal szemben.
A klubhajóra Gráf József is bejelentkezett, de a parlamenti vitanap miatt csak Sirman Ferenc kabinetfőnök jelent meg, aki elmondta: a jövőben az élelmiszer-ellenőrzés centralizálttá válik. Az agrártárca megalapította a Mezőgazdasági Szakágazati Hivatalt, ide kerültek az élelmiszer-ellenőrző hatóságok. Az OKSZ vezetése a rendezvényen megerősítette, hogy az agrártárcával folyamatos az együttműködés az élelmiszer-biztonság területén. Az OKSZ is részt vesz a riasztási láncban, vagyis ha olyan termékről, illetve gyártóról szerez tudomást, amely nem alkalmazza a minőségi előírásokat, azonnal jelenti a szaktárcának. Feiner szerint ez a tisztességesen működő kereskedők érdekeit szolgálja.
A hajóra a német VPOP (ZKA) munkatársát is meghívták, aki színes történeteket adott elő a cigarettapiacról. Többek között a német hatóság kilencvenes évekbeli szigorú ellenőrzésének köszönhetően adták el az Imperial Tobaccónak a német tulajdonú Reemtsmát, amely komoly cigarettaexportot bonyolított le a Baltikumban csak azért, hogy megússza a német jövedéki adót, és aktívan részt vett a termékek visszacsempészésében és terítésében. Siegfried Schlosser német vámhatósági szakember a cigarettaexport történetét kiegészítette az itthon is működő BAT és a Philip Morris példájával, miszerint előbbi úgy úszta meg a vizsgálatot, hogy könyvelését még időben Angliába menekítette. A német cigaretta-feketepiac – amelyet ma a kínai és vietnami csempészek tartanak a kezükben – jelenleg 15 százalék körüli. Főként hamisított márkákkal, rossz minőségű termékekkel üzletelnek, és olyan komoly rendszert alakítottak ki, hogy időnként a legális üzletekben is megjelennek a hamis márkák. Feiner Péter szerint a kereskedő felelőssége, hogy állandóan vizsgálja a beszállítóit és ne lépjen kapcsolatba olyan nagykereskedővel, aki kétes eredetű árut kínál.
