Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem változtatta meg alapjaiban az üzletnyitás rendszerét és nem hozott valódi áttörést az (állítólagos) piaci erőfölény visszaszorításában a ma egyéves kereskedelmi törvény. Ezzel szemben lassan, de biztosan megtelik a szabályozó a végrehajtási rendeletekkel is, a kereskedők szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium rendkívül rugalmasan és együttműködően kezeli az igényeket. A törvény hatására bizonyos területeken, mint például az üzletnyitás engedélyeztetése, csökkent a bürokrácia, de Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az eljárások még mindig sok időt vesznek igénybe. Ez főleg a kicsiknek okoz problémát, hiszen egy profilváltás esetében legalább két hónapot kell várni a szakhatóságok fejbólintására, ami elegendő idő ahhoz, hogy a boltos elveszítse a befektetett pénzét.
A főtitkár szerint a törvényen belül felül kellene vizsgálni a vásárok és piacok működésére vonatkozó szabályozókat, ugyanis a feketekereskedelem jó része ott történik. Úgy véli, elgondolkodtató a piaci erőfölényt megfogalmazó passzus is, ugyanis egy év alatt összesen két panasz érkezett erre hivatkozva a versenyhivatalhoz, illetve a kereskedelmi szövetséghez. Vámos belátja, hogy a passzusnak van visszatartó ereje, de alapvetően nem változtatott a kereskedők és a beszállítók kapcsolatán. A panaszdömping elmaradásának vélhetően az az oka, hogy a beszállítók sem egészen ilyen jogszabályt szerettek volna.
A kereskedelmi törvény szabályainak megfelelően elkészült a kereskedelmi etikai kódex, amit egyedül a CBA nem írt alá, jóllehet a törvény szöveg szerint nem, csak szellemiségében vonatkozik a magyar láncra. Nem meglepő módon az agrártárca etikai kódex megalkotását célzó kezdeményezése megtorpant, a kezdeti lelkesedés után mostanában nem hallani arról, hogy a minisztérium az ágazatot (kereskedelmet és beszállítókat) összefogó kódexet készítene.
