Bár a vegyi anyagok új regisztrációs rendszere csak 2008. június 1-jétől indul, az érintett magyarországi társaságok már komolyan készülnek az uniós direktíva alkalmazására. A REACH egészét azonban nem könnyű átlátni, előírásait betartani, hiszen 850 oldalas jogszabályról van szó – mondta lapunknak Gáspárné Bada Magda, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) igazgatóhelyettese. A Mavesz is igyekszik mindent megtenni a vegyipari cégek felkészülésének megkönnyítéséért: a szervezet létrehozta a reachcentrum.hu internetes oldalt, ahol minden, a jogszabállyal kapcsolatos fontosabb információt elérhetnek a cégek, és rendszeresen szerveznek tanfolyamokat is a témában. Olyan szakemberek tartanak előadásokat a vállalkozásokat érintő követelményekről, akik aktívan közreműködtek a REACH előkészítésében. Gáspárné Bada Magda szerint a magyarországi vállalkozások komolyan készülnek a jogszabály hatálybalépésére, jó részük már egy ideje hozzákezdett azon anyagok listájának összeállításához, amelyekre nagy valószínűséggel vonatkozik majd a REACH.
Még tavaly megkezdték a felkészülést a vegyipari alap- és segédanyagokat forgalmazó Nordmann, Rassmann Hungária Kft.-nél is – tájékoztatták lapunkat a cégnél. Ebben nagy segítséget jelent, hogy ezt a munkát – csakúgy, mint a csoporthoz tartozó összes többi leánynál – a hamburgi központban, a Nordmann, Rassmann GmbH-nál koordinálják. Jelenleg azt mérik fel, hogy milyen anyagok, illetve beszállítók lehetnek érintettek. A gyártókkal szemben a forgalmazók annyival vannak jobb helyzetben, hogy az unión belüli gyártótól származó termékek regisztrációjával nem kell foglalkozniuk – ez ugyanis a gyártók dolga –, „csupán” a közösségen kívülről érkező anyagokéról kell gondoskodniuk. Ez utóbbi azonban néha nehéz feladatot ró az importőrre: az unión kívüli gyártók nemritkán gyanakvással fogadják a termékeik összetételére, eredetére vonatkozó kérdéseket, és az adatokat csak nehezen hajlandók kiadni. A Nordmann, Rassman-nál egyébként arra számítanak, hogy a REACH hatálybalépése nem befolyásolja majd a csoport értékesítését.
A vegyi anyagok regisztrációja és engedélyezési eljárása pluszkiadást jelent majd az érintett vállalatoknak. Az adminisztrációs kiadások megugrása mellett jelentős anyagi teher lesz az eljárásokhoz szükséges vizsgálatok elkészíttetése, a dokumentációk összeállítása is – mindennek költségéről megoszlanak vélemények. Az Európai Bizottság számításai szerint az unióban működő cégek pluszkiadása legfeljebb összesen 5,2 milliárd euró lehet, de az ágazat ennél jóval nagyobb, 20 milliárd eurós teherről beszél. Hasonló a helyzet Magyarországon is: a néhány milliárd forinttól a százmilliárdos nagyságrendig több becslés is készült már attól függően, hogy környezetvédő szervezet, minisztérium vagy vegyipari szakember készítette azt. Két dologban azonban mindenki egyetért. Az egyik az, hogy a hazai kis- és középvállalatokat sokkal kellemetlenebbül érinthetik a növekvő adminisztrációs költségek, a bonyolultabb engedélyeztetési szabályok, így erős versenyhátrányba kerülhetnek. A másik viszont a REACH egészségügyi és környezetvédelmi haszna, aminek eredményeképpen remélhetőleg kevesebbet kell majd költeni környezetvédelmi kártalanításra, illetve a vegyi anyagok okozta megbetegedésekre.
