Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szép lassan kialakul a szakmai konszenzus a pozitív adóslista létrehozásának feltételeiről. Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára tegnap a PSZÁF lakossági bankrendszerrel foglalkozó konferenciáján arról beszélt, a most körvonalazódó megoldás szerint a bankoknak kötelező lenne az adatok feltöltése a rendszerbe, ám az egy-egy ügyfélről meglévő adatokat csak az ügyfél személyes beleegyezése esetén kérhetné le a számára hitelt folyósítani akaró bank. Ha az ügyfél nem járul hozzá az adatletöltéshez, azt kockáztatja, hogy nem, vagy csak magasabb kockázati felárral kap majd kölcsönt. Az államtitkár szerint a pozitív adóslista ilyen módon kiállja az alkotmányosság próbáját: a szabályozás révén megakadályozható, hogy a túlzott hitelfelvétel miatt családok lehetetlenüljenek el – ez pedig a szociális biztonságot szavatolja. Azt, hogy az állományok visszamenőlegesen is bekerüljenek a zárt dobozként jellemzett központi rendszerbe, Gadó Gábor az esélyegyenlőséggel indokolta – ugyanakkor tudomása szerint az adatvédelmi biztos a jogszabály megszületése esetén az Alkotmánybírósághoz fordul majd. Viták ugyanakkor még vannak a szakmán belül. Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatója örvendetesnek tartaná, ha nem pusztán egyetlen adóslista-kezelő szervezet lenne a piacon. Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa szerint ebben az esetben a versenyhelyzet előnyeit elnyomná, hogy az adatokat több helyről kellene beszerezni, ami időt és többletköltséget jelentene. Rácz Lajos, a vállalati pozitív és a lakossági negatív listát kezelő BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. elnök-vezérigazgatója arra figyelmeztetett: a Központi Hitelinformációs Rendszer létrehozása előtt a piaci szereplők 60 százalékával szerződést tudott kötni a központi adósnyilvántartás üzemeltetéséről a társaság.
