Pénteken és szombaton Budapesten rendezi meg közgyűlését a nemzetközi vállalati pénzügyi vezetők európai szövetsége (EACT). A 2002 májusában alapított szervezetbe 2004 óta már nemcsak az euróövezetbe tartozó országok szakmai szervezetei nyerhetnek felvételt, a szövetség egységes uniós szintű partnere kíván lenni a vállalatok pénzügyi vezetőinek. A szövetség jelenleg 16 ország 17 tagszövetségét fogja össze, a tagok között van a magyar Vállalati Pénzügyi Vezetők Egyesülete is.
Az 1996-ban alakult, Treasury Club néven emlegetett hazai szervezet elnöke, Ónody Tamás a Napi Gazdaságnak elmondta: szövetségük jelenleg 32 tagból áll, köztük multinacionális nagyvállalatok (General Electric, E.On, Henkel, Siemens) és olyan magyar cégek pénzügyi vezetői, mint például a Malév, a Mol vagy éppen a Wallis. A tagok klubrendszerű havi találkozókon ismerkedhetnek meg a vállalati pénzügyek kezelésének legújabb tendenciáival, tapasztalataival, külső és – az EACT-tagság segítségével – nemegyszer külföldi előadók révén kaphatnak tájékoztatást.
Ónody szerint a vállalati pénzügyi szakemberek mozgástere az elmúlt években folyamatosan csökkent Magyarországon, a multik a pénzügyi folyamatokat fokozatosan csoportszinten, összevontan irányítják. A Treasury Club elnöke szerint a folyamat Magyarország euróövezetbe történő belépésével tovább gyorsul.
Globálisan is fontos kérdés, hogy miként változik majd a vállalati pénzügyi vezetők szerepe. A JP Morgan alapkezelő 2006-os felmérése szerint a pénzügyi tervezés kerül előtérbe a kis- és középvállalatok esetében (a JP Morgan kutatásában a 2005-ös 13 százalék után már 21 százalékos erőt képviseltek az európai kkv-k).
A felmérés szerint azon cégek száma, amelyek elsődleges banki partnereikkel együtt igyekeznek kezelni a vállalati pénzügyeket, a 2004-es 59 százalékról 83 százalékra emelkedett 2006-ra. Azon vállalkozások száma, amelyek esetében a készpénzforgalmat elsődlegesen a banki betétek biztosítják, egy év alatt 10 százalékot emelkedve elérte a 60 százalékos szintet. A befektetési oldalon a pénzpiaci alapok reneszánszát éljük: a vállalatok 82 százaléka fektet ebbe az instrumentumba. Az átalakulás egyértelmű jele, hogy a pénzkezelés terén a megkérdezett pénzügyi vezetők szerint a jelenlegi 28 százalékról 38 százalékra növekedhet a globális ügyletek szerepe, miközben a helyi autonóm pénzügyi döntések aránya a jelenlegi 16 százalékról 5 százalékra csúszik vissza.
