Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Keményebb hatósági fellépést és elrettentőbb szankciókat sürget a mézhamisítás visszaszorításának érdekében Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OMME a közelmúltban végzett kereskedelmi ellenőrzései során talált olyan osztrák mézkiszerelőt (csomagolót), amely az akácmézét állítólag Dél-Amerikából szerezte be, miközben arrafelé nincs is akácfa. A bolti mézek vizsgálatát a nemzeti program jogán végezte az egyesület, a mintákat vizsgálatra Brémába, az Applica laboratóriumába küldték. Miután a laboratórium talált olyan tartalmi értékeket, amelyek nem felelnek meg a természetes méznek, illetve az uniós előírásoknak, az OMME napokban tartott intézőbizottsági ülésén döntött arról, hogy a fogyasztók és a termelők érdekében mindent megtesz a mézkiszerelésben uralkodó, a határokon is túlnyúló, tarthatatlan állapotok megszüntetése érdekében.
A szakember emlékeztet arra, hogy az uniós csatlakozás után megszűnt a mézre a védővám, így egyre több külföldi mézet importálnak Magyarországra. A magyar méhészek 22 ezer tonna mézet termelnek évente, ebből 15-20 ezer tonnát exportálnak, s – az egy főre jutó éves 40 dekagrammos fogyasztás alapján – mintegy 4 ezer tonna méz fogy el a hazai piacon. A legjelentősebb exportpiacok Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság. Az import mennyiségéről nincsenek pontos adatok, de aránya érezhetően növekszik, a multinacionális kereskedőláncokba ugyanis jönnek az uniós tendereket elnyerő külföldi kiszerelő szállítók – fogalmaz az elnök.
A piaci versennyel megküzdenének a magyar méhészek, de a hamisításnak súlyos következményei lehetnek. Mint Bross Péter mondja, nem a méhészek hígítják fel adalék anyagokkal a tökéletes minőségű, hordóba zárt mézet, még csak nem is a felvásárlók. Utóbbiak is mielőtt megvásárolják, mintát vesznek belőle, amit laboratóriumban ellenőriznek és csak akkor vásárolnak, ha a minta megfelelő. Az exportőrök a vétel után homogenizálják a kisebb mennyiségekben felvásárolt mézet, s egy kamionnyi, azaz 22 tonna homogén árut exportálnak. A hibalehetőség az értékesítési rendszer kiszerelési szakaszában van – mutat rá Bross. Mivel akár hazai, akár külföldi kiszerelő veszi meg a felvásárlótól a magyar mézet, a multinacionális kereskedőláncokba való bekerülési esélyei növelése – költségeinek csökkentése – érdekében a kiszerelő, azaz „palackozó” keveri bele az adalék anyagot. Ezt a tevékenységet szabályozzák, a szabályok betartását azonban Bross szerint nem ellenőrzi senki az állami szervek részéről, csak az OMME ellenőrzéseit támogatja az állam éves szinten 5 millió forinttal az agrártárca egy tavaly novemberi rendelete alapján.
