Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Kner Packaging Kft. (KP) a két évvel ezelőtti megvásárlása óta eltelt időben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az új tulajdonos, az osztrák csomagolóanyag-gyártó Marzek Etiketten GmbH eddig 800 millió forintot invesztált a cégbe, és 2009-ig további 700 milliós befektetést tervez – mondta lapunk megkeresésére Kása István Zoltán, a magyar társaság ügyvezetője. Tavaly a dobozgyártáshoz szükséges gépek beszerzésére költöttek legtöbbet, 2008-ig pedig CTP-levilágító, valamint tekercses címkegyártó berendezések vásárlására készülnek.
A KP fő termelési profilja a nagy tömegű papíralapú csomagolóanyag-gyártás, ezen belül az igényes minőségű címke és hajlított doboz gyártása, de hagyományos nyomdatermékeket (szórólapok, prospektusok, plakátok) is készít. A társaság a szokványos magyar címkék előállításában mintegy 44 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, az importcímkéket is figyelembe véve pedig mintegy 25 százalékos arányt mondhat magáénak.
A dobozgyártási kapacitás legnagyobb részét a minőségi gyógyszeripari, vegyipari és élelmiszer-ipari csomagolóanyagok teszik ki. Az ehhez szükséges ofszet eljárást illetően mind kapacitásban, mind árbevételben a másodiknak számít Magyarországon. Ezt különösen azért tartja figyelemre méltónak az ügyvezető igazgató, mert különböző jogi kötöttségek miatt a KP 2000–2003 között nem foglalkozhatott dobozgyártással. A 2003 óta eltelt négy évben viszont a korábbi volumen 60 százalékát sikerült ismét elérniük úgy, hogy lényegében a nulláról indultak. Kása István Zoltán szerint a digitális nyomdák előretörése üzletileg egyelőre nem jelent veszélyt a csomagolóanyag-gyártással foglalkozó, ofszet technikájú cégek számára, hiszen az új technológiával jelenleg csak magasabb áron lehet termelni.
Az ügyvezető szerint a környező országok – 2007-es európai uniós csatlakozásának köszönhetően főleg Románia – hasonló profilú cégeinek kínálata nem veszélyezteti annyira a hazai piacot, mint ahogy a magyar cégek az osztrák nyomdaipart. Románia esetében – bár a bérköltség jóval alacsonyabb az európai uniós átlagnál – a végtermék árában a gépi technika és a felhasznált nyersanyagok mennyisége jelenti a legnagyobb költséget. Más a helyzet a „nem szomszéd” Olaszország nyomdáival: közülük több az ofszet technológiában meglehetősen nyomott áron ajánlja magát a külpiacon. Ennek okát a KP és magyarországi versenytársai is kutatják, ám a megoldásról egyelőre csak találgatások vannak.
A KP számára a 2007-es év legnagyobb projektje az Állami Nyomdával és az Oracle-lal közösen fejlesztett RFID-azonosító dobozokba való beépítése lesz. Ez az eljárás a gyártástól a polcra kerülésig nyomon követhetővé teszi a termék útját, aminek a szállítási veszteség csökkentésében és – különösen a gyógyszeripari biztonság érdekében – a hamisítások visszaszorításában lesz jelentősége. A másik fontos KP-s fejlesztés egy 2008-ban életbe lépő szabályozáshoz kapcsolódik: ekkor válik kötelezővé a vakok által használt Braille-írás feltüntetése a gyógyszerdobozokon. Ennek előállítására is szakosodni kíván a KP.
