Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországot egyelőre nem nyomják a SEPA-szabályok, hiszen az EU útiterve egyelőre csak az euróövezet tagországai számára írja elő kötelező jelleggel az egységes európai fizetési övezet megteremtését célzó feltételek teljesítését. Hazánk akár öt-hat évig is kivonhatná magát a szabályok teljesítése alól, s noha nem valószínű, hogy a közeljövőben önkéntesen vállaljuk a SEPA-előírások teljes átvételét – miként ezt a szintén euróövezeten kívüli Egyesült Királyság és Svédország vállalta –, ám prognosztizálható: a Magyarországon működő multinacionális pénzintézeti csoportok folyamatosan közelítik majd a hazai feltételeket, kondíciókat a SEPA-szabályokhoz. Ezek átvétele ugyanakkor a szakemberek szerint több banki díjnak az emelkedésével járhat együtt.
Ami a bankkártyapiacot illeti, itthonról nem is érthető a SEPA miatti aggodalom: Magyarországon ugyanis lényegében nincs belső klíring – a bankok közötti kártyás forgalom autorizációja és elszámolása a két nagy kártyatársaság, a MasterCard és a VISA waterloo-i és londoni központján keresztül zajlik. (Más kérdés, hogy ezen tranzakciók itthoni elszámolását még mindig az MKB Bank végzi a hazai bankok számára.) Nálunk alig 90 ezer az olyan bankkártyák száma, amelyek nem viselik magukon egyik nemzetközi bankkártyatársaság logóját sem. Az EU egyik célja a SEPA-szabályok megalkotásával épp ezen, kizárólag belső piacokon használható kártyák elleni harc volt, hiszen az elfogadóhelyeiken sokszor nem lehet más kártyával fizetni – elég itt csak Ausztriára utalni. Ezek kivezetése vélhetően nem okoz majd gondot Magyarországon, ám kérdéses, mi lesz a sorsa annak a közel egymillió plasztiknak, amelyeken ugyan nemzetközi kártyacég logója díszeleg, ám használatukat a kibocsátó bank Magyarországra korlátozta. Szakértők szerint az unión belüli egységes bankkártyadíjak bevezetésével ez a megszorítás indokolatlanná válik, kártyacserével a plasztikok tulajdonosai a jövőben szabadon tranzaktálhatnak majd külföldön.
Ahol hazánk még komoly lemaradásban van, az a chipmigráció. A SEPA a fizetések biztonsága érdekében előírta, hogy a plasztikoknak meg kell felelniük az EMV-szabványnak, amely lényegében a chipet jelenti. (Más kérdés, hogy az átállást elmulasztó bankkártya-kibocsátókkal szemben korábban beígért szankciókat rendre halasztja a két nagy kártyatársaság.) A hazai pénzintézetek egy része ma még hallani sem akar arról, hogy a kártyáit chippel lássa el. Érvelésük szerint az olyan hazai fejlesztéseknek köszönhetően, mint az sms-kontroll, a bankkártyás csalások szintje olyan alacsony, hogy ma még felesleges a chipes biztonság. Intő jel lehet ugyanakkor, hogy az elfogadói oldalon (az atm-eknél) az elmúlt hónapokban megugrott a bankkártyás visszaélések száma, a szakértők szerint ez egyértelműen az alacsony chipmigrációval magyarázható.
