Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Néhány ponton átdolgozást igényelne a szabadpiaci gyógyszerek értékesítését szabályozó végrehajtási rendelet, amely az Országos Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint jóval szigorúbbra sikerült, mint maga a törvény. Vámos György főtitkár szerint a piac hagyományos szereplői – és nem csak a kereskedők – ellenállnak. Elsősorban ennek köszönhető, hogy – finoman szólva – lassan indul a patikán kívüli gyógyszerek kiskereskedelmi hálózatokban történő forgalmazása. Ahhoz képest, hogy a törvény életbelépésekor a szakemberek több ezer értékesítőhely létrehozását várták, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat adatai szerint eddig nagyjából 120 kérelem érkezett a szerek forgalmazásra. Ebből eddig 22 engedélyt adtak ki, és a hírek szerint az engedélyekből alig egy tucat „élő”.
Lapunk megkérdezett néhány kereskedelmi láncot, hogy eddig miért nem kezdték el az értékesítést, de többen diplomatikusan kitértek a válasz elől, mondván: ezzel egyelőre nem volt idejük foglalkozni. A legnagyobbak közül most a Tescónál látszik körvonalazódni az otc-készítmények forgalmazása. Legalábbis a cég kinevezett egy vezetőt, aki ennek az üzletágnak a beindításával foglalkozik. Úgy tudni, a vállalat még nem adta be a kérelmeket a gyógyszerkészítmények árusítására.
A szabadpiaci gyógyszerek forgalmazásának helyzete kényes, ugyanis a masszív patikahegemónia megtörése a pletykák szerint sokak üzleti tevékenységét és árbevételét veszélyeztetheti, és a totális verseny miatt egyelőre még senki sem szeretne elefánt lenni egy porcelánboltban.
Az Egészségügyi Minisztérium szerint a kiskereskedelmi elárusítóhelyek számának növekedése hosszú folyamat lesz, nem várták, hogy azonnal ezrével rohanják meg az engedélyeket kiadó tisztiorvosi szolgálatot a kereskedők. Arra a kérdésre, hogy nem lett-e szigorú az értékesítést szabályozó végrehajtási rendelet, azt válaszolták, hogy a tervezettnél is engedékenyebbek voltak. A kereskedelmi piacon ugyanakkor az a vélemény alakult ki, hogy a végrehajtási rendelet erősen köti a kereskedők kezét. Nem lehet közvetlenül tárgyalni a gyártókkal, csak abban az esetben, ha egy lánc saját maga hoz létre gyógyszer-nagykereskedelmi vállalkozást. A vevőket elektronikus úton kell tájékoztatni, ami túlzott beruházást igényel a várható forgalomhoz képest. A költségeket az is tetézi, hogy a gyógyszerforgalmazó kereskedőknek bele kell nyúlniuk saját informatikai rendszerükbe is.
