Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az alapjaiban megváltozott gázár-támogatási rendszernek egyértelmű szerepe van abban, hogy hó/hó alapon megugrott az infláció, a szubvenciós rendszer átalakítása miatt azonban további hasonló hatás nem várható – mondja Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. elemzője.
A következő hónapokról szólva a szakember megjegyezte: ismereteik szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tervei között nem szerepel az áram, illetve a gáz árának emelése; ennek valószínűségét az is csökkenti, hogy a forint árfolyama a dollárral és az euróval szemben is erősödik. (Február 1-jétől 4,6 százalékkal emelkedett az általános lakossági áramtarifa, ám ettől – a GKI szerint – nem várhatók drámai fejlemények.) A kép mégis kicsit árnyaltabb lehet: ha komolyan vesszük a brüsszeli törekvéseket a megújuló energiaforrások arányának növelésére, beleértve Magyarország vállalásait, akkor ez elindíthat egy folyamatot. Ahhoz ugyanis, hogy a megújulók aránya bővüljön, növelni kellene a támogatásra fordítandó forrásokat, ami idővel az áram árának emelkedését vonhatja maga után. Azzal is számolni kell, hogy az év vége felé a támogatási rendszerben további szigorítások lesznek (de ezek hatása már a következő évben érvényesülne).
A piac idei jelentős változásai között mindenképpen meg kell említeni a liberalizációt, még akkor is, ha ez csak az áram esetében jöhet szóba (a gáz esetében az előkészítés nincs érdemleges stádiumban). Barta Judit szerint ennek sem lenne erős azonnali hatása a fogyasztói árindexre; a nyugat-európai tapasztalatok szerint ugyanis a fogyasztók csak egy idő után kezdik el keresni a kedvezőbb ajánlatokat. „Éppen ezért a piac liberalizációja miatt rövid távon nem várunk árcsökkenést, azaz közvetve ennek sem lesz érdemi hatása az inflációra” – tette hozzá a GKI elemzője.
