Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Évek óta először tavaly csökkent a Magyarországra érkező cement mennyisége. A visszaesés annak tudható be, hogy az egyre nagyobb volumenű beruházásokat megvalósító Oroszországban ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az ukrán cement iránt, így a szomszédos országból csak kevesebb jutott a magyar piacra. Egyes szakemberek szerint a csökkenés – a belföldi kereslet enyhe emelkedésével párhuzamosan – az ország néhány régiójában cementhiányt okozott. Nem véletlen, hogy a közelmúltban két új, nagy kapacitású cementgyár építéséről, egy harmadiknak pedig a bővítéséről született döntés. Az előzetes adatok szerint 2006-ban 800 ezer tonna volt a behozatal, vagyis megközelítette a 2002-es importot, amikor is 760 ezer tonna, főleg Ukrajnából érkező cementtel voltak kénytelenek számolni a magyar gyártók. (Öt évvel ezelőtt egyébként sokkolta a piacot a behozatal drámai erősödése, mert a remélt 450 ezer tonna helyett 300 ezerrel több érkezett az országba.)
Az import csökkenésében komoly szerepet játszott az is, hogy a piac kis szereplői, vagyis a független betongyártók is megértették: a keletről származó import minősége gyakran ingadozik és sokszor nem éri el a megfelelő szintet. Az építőipari technológia fejlődése pedig mindinkább kötelezővé teszi a magas minőségű betont, amelyhez ellenőrzött és jó minőségű alapanyag szükséges. A magánfelhasználásban azonban továbbra is jelentős a keleti import szerepe, mivel jóval versenyképesebb az ára a magyar termékekénél. Ukrajnából ugyanis még mindig irreálisan olcsó cement érkezik, és előfordul, hogy ezer kilométerre levő telephelyre is leszállítják. Európa nyugati felén az ilyen távolságra történő szállítás felemésztené a termék előállításának költségét. A magyar cementfelhasználás tavaly 4,1-4,2 millió tonna körül alakult, vagyis 2005-höz képest nem volt szignifikáns növekedés. A gyártók az előzetes adatok szerint 3,72 millió tonna cementet állítottak elő, ebből a belföldi értékesítés 3,31 millió tonna volt.
